Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
KERESZTELŐ - Komák kapcsolata
szerepét betöltő nagyanyának adott némi pénzösszeget, hogy majd annak idején tegyék hozzá a bába járandóságához. 96. Az itt leírtak nem vonatkoznak az evangélikusokra, akiknél, mint ismertettem, mindig is ünnepnapokon keresztelték az újszülöttet. Tartalmi okokból az ő keresztelőik a B típusokhoz sorolhatók. 97. A szerző nem részletezi a körülményeket, de a turai keresztelő étrendje megegyezik ezen alapétrenddel (Schram F., 1972. 102.). 98. A Fülek környéki falvakból és a borsodi palócoktól van adat arra, hogy nagy keresztelőn a bába egy morványt is kapott (Reguly A., 1975. 104., Istvánffy Gy., 1911. 228.). 99. A keresztszülők által a bábának szánt pénzt, ismét csak a maguk honoráriumával együtt, avatáskor adták oda a háziak. 100. Ezt általánosan jeUemzőnek tartja a palócokra Manga J., 1979. 153. 101. Itt nem volt szokás szakácsnét fogadni (vö. Kresz M., 1960. 231., Tóth F.. 1975. 144.). 102. Ha kiscsalád formában éltek, arra vonatkozólag nem egységesek az adatok, hogy kinek a szüleihez ment előbb. 103. Országos viszonylatban a bába feladata volt a hívogatás, többnyire előző napokban (pl. Istvánffy Gy., 1911. 228., KreszM., 1960. 229-230.,Nagy É., 1971. 329., Schram F., 1972. 102., Manga J., 1974. 10., Szathmári /., 1978.237-238.). - Nyárszóról van adat arra, hogy a nagymisét követően is mégegyszer végigjárta az apa a meghívottakat (Kresz M., 1960. 231.). 104. Természetesen az ületők tudták, hogy hivatalosak lesznek, s készültek előre a vendégségre. 105. Ld. még Manga/., 1979. 153. 106. Hogy ez függött volna az újszülött gyermek nemétől, arra nem találtam adatot (vö. Kovács B., 1895.396.). 107. Kötött ülésrendre vidékünkön nem emlékeznek (vö. Kresz M., 1960. 231., Nagy É., 1971. 331.). 108. Érdekes, hogy az észak-magyarországi viszonylatban általánosnak látszó húsos káposzta, majd töltöttkáposzta vidékünkön a legutóbbi időkig hiányzilPa keresztelői lakoma étrendjéből (vö. Istvánffy Gy., 1896. 173., Morvay /., 1950. 158., Fülöp L., 1969. 15., Schwelm E., 1974. l\\.,Reguly A., 1975. 103.). 109. Noha a poharat legtöbbször az újszülöttre és anyjára ürítették, kötöttebb szövegű felköszöntők nem voltak szokásban (vö. Kresz M., 1960. 231-232.,Aagy É., 1971. 330.). 110. FarkasP., 1911. 154. 111. Ld.még PMNA: 108., 741-76., 742-76. - Megjegyzem, a Békés megyei
