Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Komák kapcsolata

83. A mátraalji gyakorlat, amely szerint a keresztelői ajándékból az anya része­sült, itt ismeretlen (vö. Morvay /., 1956. 213.). 84. Az érkezők bebocsátásával kapcsolatosan semmüyen szokás nem maradt fenn (vö. Wagner A., 1895. 313., Gönczi F., 1937. S3.,Le!e J­Waidmann J., 1971. 589., Székely L., 1978. 17.), ugyancsak hiányoznak a hiedelmek, amelyek a temp­lomba vezető, illetve az onnan való visszaúthoz kapcsolódtak (vö. Jankó J., 1891. 284., Dörfler F., 1892.48., 49., 50., 54., 1893. 213., Istvánffy Gy., 1911.227-228., Gönczi F., 1937. 81-82., 83., Kresz M., 1960. 230., Madár I., 1967. 32., Krupa A., 1973. 193., 1974. 94., SzathmáriL, 1978. 238., Manga J, 1979. 152.). Továbbá a keresztszülőkre semmilyen mágikus előírás nem vonatkozott e napon, ami a gyermek sorsával állna kapcsolatban (vö. Dörfler F., 1893. 212-213.). 85. Borovy szerint Ipolytarnócon a bábának keüett elmondani e szöveget (PMNA: 91.). 86. Függetlenül attól, hogy az első bölcsőbetételnek voltak-e kialakult rítusai, adataink egységesek arra vonatkozólag, hogy keresztelés után már a bölcsőben volt a gyermek helye, nem anyja meUett az ágyban. Az avatás utánra teszi viszont ezt GöncziF., 1906. 1ST., Schram F, 1972. 100., Jung K., 1978.53. 87. Ha áttekintjük a hazai szakirodalmat, általában megállapíthatjuk, hogy e szo­kás apai eüsmerést, családba-fogadást célzó funkciója a recens anyagban már elhomá­lyosult. Szeged vidékén, Somogyban azért tették a földre a csecsemőt, hogy ne legyen sírós (Kálmány L., 1885. 19., Gönczi F., 1937. 83.), Zagyvarékason, hogy ne legyen . kurva (Pócs Ê., 1964. 99.), Ürményházán pedig úgy vélték, akkor hamarabb tanul megjárni (Tóth F., 1975. 144.). Karcagi magyarázat szerint azért szükséges ez, hogy a föld bevegye, ha majd meghal (ÖrsiJ., 1974. 358.). Gyakori adat, hogy az veszi föl, aki legjobban szereti, s ez természetesen lehet az apa is (Grynaeus T-, 1965. 401., Beck Z., 1965. 604., ÖrsiJ., 1974. 358., Tóth F., 1975. U4.,BeckZ.. 1975.503.). Az adatok szerint azonban a felemelő személye az eredeti funció szempontjából job­bára lényegtelen, mindössze talán a mátraalji magyaráza* kapcsolható ide: aki felveszi, az lesz a gyermek dajkája, így legtöbbször a gazdasszony nyúl érte (Morvay J., 1956. 33.). Ugyancsak általános, hogy közben magasra emelik. Ettől a hiedelem szerint nagyra nő (Kálmány L., 1885. 19., Kiss L., 1919. 87., Tárkány Szűcs E., 1944. 83., Pócs É., 1964.99., Felföldi L., 1976.426.), Jó paraszt", doktor avagy jó gazdasszony válik belőle (Pócs É., 1964. 99., 152.) - amire utalnak a többé4cevésbé kötött kísé­rőszövegben is. Karcsán a gyors felemelést hangsúlyozzák, hogy majd olyan kapós legyen párválasztás idején (Nagy É., 1971. 330.), a Békéscsaba környéki szlovákok a majdani ügyességet vélték így biztosítani a lustasággal szemben (Krupa A., 1973. 193.). Mindössze Békésszentandráson tartották Szendrey Zs. szerint fontosak ­egyébként minden magyarázat nélkül — T hogy az apa, vagy annak távollétében a

Next

/
Thumbnails
Contents