Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
KERESZTELŐ - Komák kapcsolata
25. Ld. még Ipolyvece vonatkozásában Manga J., 1952. 76-77., továbbá a palócokról Manga J., 1979. 152. 26. Elenyészően ritka eset volt, hogy uraságot, bérlőt kértek fel. Arra pedig egyáltalán nem volt példa, hogy országos hírességeket (Horthy, Rákosi stb.) hívtak volna meg keresztszülőnek (vö. Beck Z„ 1975. 503., Gergely K„ 1971. l44.,ÖrsiJ., 1974. 356., Szathmári I„ 1978. 238.). - A palócoknál Nyáry A. általánosnak tartja, hogy a közösség felfogásmódja útját állta a túlzásoknak, s ki-ki rangjának megfelelő komát választott (Nyáry A., 1931. 170.). 27. A magyar szakirodalomból rendelkezésünkre álló , kisszámú adat is eltérő információkat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy ki kéri fel szüléskor a komákat. Leggyakrabban a bába (Kiss L., 1919. 87., Gönczi F., 1937. 77., Nagy É„ 1971. 329., Szathmári I., 1978. 237-238.), az újszülött apja (Gönczi F., 1937.77 „Tóth F., 1975. 142.), ritkán az anyai nagyanya, esetleg az anya nőtestvére (Gönczi F„ 1937. 77.). 28. Garády és Farkas P. ír arról, hogy a bábaasszony pálinkával megy felkérni a keresztszülőket (Garády, 1854. 29., FarkasP., 1911. 154.). Mindez nem mond eUent azon feltevésemnek, hogy e szokás feltehetőleg szlovák kapcsolatra utal. A szlovákoknál általános, hogy a bába üyenkor pálinkát és kalácsot (radostník) visz magával (vö. Bednárik, R„ 1943. 23„Horváthová, E„ 1975. 990.). - A magyar szakirodalomban ezen kivül mindössze Gönczi említi, hogy Tarany községben a bábaasszonnyal egy egész kenyeret küldtek a kiszemelt komához, s ha azok elfogadták, annyit jelentett, hogy vállalják a komaságot (Gönczi F., 1937. 77.). 29. A múlt század közepén még Üyen esetben is elképzelhetetlen volt a visszautasítás (ld. Garády, 1854. 29.). Érdekes, hogy Kresz M. nyárszói tapasztalatai száz évvel később is ezzel azonosak (Kresz M., 1960. 229.). 30. Ez megegyezik az országos tendenciával (ld.Morvay J., 1967. 54-55.). 31. Megjegyzem, hogy legújabban Patak községben ismét vannak példák a baráti körből választott keresztszülőkre, amit azzal indokolnak, hogy a pap igyekszik rábeszélni őket: Hogy szaporodjon a rokonság, ne csak magunknak legyünk. Ez nem egyedülálló jelenség: Túrán szintén újabb gyakorlat, hogy ismét barátokat kérnek fel a komaságra (Schram F., 1972. 101.). 32. Zólyomi J. tapasztalatai szerint a környékbeli cselédeknél már a két világháború között általánossá vált, hogy a közvetlen rokonságból kerültek ki a keresztszülők (Zólyomi J.,, 1980. 262.). - Érdekes összehasonlító adat, hogy ugyanebben az időben Hajdúböszörményben éppen a szegény rétegnél konzerválódott a módosabb, idegen koma választásának szokása (vö. Bencsik J., 1973. 103. - Sajnos ennek magyarázatát nem tudjuk, tekintve, hogy a szerzőnek nem ez volt a fő témája, s részletesebben nem tér ki rá.). 33. Más oldalról közelítve: életkor szempontjából evangélikus lányt csak konfir-