Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Komák kapcsolata

15. A mártélyi volt zsellércsaládoknál, ahol a férfiak a településtől távol vállaltak munkát, szintén szorosabb volt a kapcsolat az asszony családjával (Tárkány Szűcs E., 1944. 138.). 16. A nőknek a család hivatalos ügyei bonyolításában megnövekedett szerepét Szabó Z. azzal magyarázza, hogy az asszonyok prostituálódása biztosítékot jelentett a sikeres elintézésre (Szabó Z., é ji. 106.). E megállapítás, csakúgy, mint az adott községek asszonyai nemi erkölcsének lényegében teljes felbomlásáról festett kép gyűjtési tapasztalataim szerint bántóan túlzó általánosítás. 17. Arra nem találtam adatot, hogy ezt hiedelmi indoklással, a gyermek születése utánra halasztották volna (vö. ÖrsiJ., 1974. 356.). 18. Az 1712-es sziráki evangélikus keresztelőábrázoláson két koma látható. Ugyanezen község 1838-as canonica visitatios jegyzőkönyvében felhívják a figyelmet arra, hogy csak egy komapárt keU választani (Manga J., 1969. 158., 162.). Kisnógrád megyében Schram F. az evangélikusoknál 3 férfi és 3 nő komát tart általánosnak, akik nem mindig házastársak (Schram F., 1968. 685.). Garády részletes leírásában hat vagy ennél több komapárt említ, s kitér a leány- és legény ko maválasztásra (Garády, 1854. 29.). - A tótkomlósi szlovákoknál 1896-ban Gajdács E. leírja, hogy „annakelőtte" sok,un. lógós komát, komaasszonyt hívtak (előfordult 15-20 pár is), továbbá volt egy4cét legény (za deckihoj és hajadon (za d'iovku) is (Gajdács E., Tótkomlós története. Gyoma, 1896. 330-331. - idézi : Manga 1974. 10.). 19. Ld. mégFarkasP., 1911. \S3.,Manga J., 1952. 77. 20. Arra vidékünkön nincs adat, hogy a komaság a szülőkről öröklődött volna (vö. JungK., 1978.49.). 21. Ezt a szokást komaáldás néven emtitiBorovy J. Ipolytarnócról (PMNA: 91.), illetve külön elnevezés nélkül Litkéről (PMNA: 90.). 22. A keresztszülők felkérésében az anyának megközelítőleg sem volt olyan kötött szerepe, mint Túrán (vö. Schram F., 1972. 101.). 23. Ezen adatok kapcsolatba hozhatók Morvay J. azon megállapításával, miszerint „a komák szexuális kapcsolatait elnézőbben kezeli a közvélemény" (Magyar Néprajzi Lexikon komaság címszó). Hasonlót tapasztalt Mezőcsáton Gergely K., 1971. 146. Itt utalok még Béres Csabának a magyar népmeseanyag alapján a komasági viszonyra vonatkozó következtetéseire, amelyek között szintén szerepel a komák közötti szexuális kapcsolat lehetősége (Béres Cs., 1961. 179.). Konkrétan gyűjtött anyagomban azonban arra nincs adat, hogy az így választott komák között később üyen viszonyra fény derült volna. 24. Ez megegyezik Morvay Juditnak a Néprajzi Atlasz adatain nyugvó tapasztalatával (Morvay J, 1967. 53.).