Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

közötti eltéréseket, felvázolván a szokások mögé a társadalomnéprajzi hátteret.

1 93 Ha változó mértékben is, de többnyire e monográfiák népszokás fejezetei mellett a néphit, népi gyógyászat, társadalomnéprajz, népi jogélet, viselet, házbelső, táplálkozás témákat tárgyaló fejezetek is szolgálnak számunkra adatokkal.

1 94 A honismereti mozgalom kiszélesedése növeli a már hagyományosnak számító, önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatok lehetőségeit, s többnyire helyi támogatással sorra látnak napvilágot a kiemelkedő pályamunkák, illetve azok részletei, amelyek révén egyre több földrajzi területről kapunk, elsősorban néphit és szokás adatokat a születés témaköréből is.

195 Szempontunkból Solymosné Göldner Márta dolgozata jól példázza, hogy kellő szakmai tájékozottság mellett jelentős anyagfeltáró munkák születhetnek ezen keretek között. A szerző a Bács-Kiskun-megyei Dávod község asszonyainak életét három generáción keresztül kíséri nyomon, jó érzékkel választván ki azon csomópontokat, amelyek segítségével a változások legszemléletesebben érzékelhetők. A csecsemőgondozás, terhes asszony, gyermekágyas társadalmi státusa, mindennapi élete vonatkozásában gazdag, összehasonlításra alkalmas anyagot szolgáltat.

196 Szintén értékesek számunkra azok az önéletrajzok, visszaemlékezések, amelyek szerzői maguk is beletartoztak a paraszti közösségbe, s belülről segítenek megismerni a falusi asszonyok életének azon fontos szakaszát, amelynek során a menyecskéből egyre több gonddal megrakott anya lett.

1 9 7 Ha röviden summázni akarjuk e harmadik kutatástörténeti időszakot, az nyomban szembetűnik, hogy megnőtt a témánkkal kapcsolatos anyagmennyiség. Ezen leírások, adatok azonban, további kutatásban történő felhasználhatóságukat tekintve különböző értékűek. Nemcsak a gyűjtők szakmai felkészültségének szintjéből adódóan, hanem inkább amiatt, hogy sok esetben az illető kutatók egyebek között foglalkoztak a születés kérdéskörrel is, avagy más jellegű kutatásaik során tértek ki e téma egy-egy részletére. Sajnos még mindig kevés az olyan publikáció, amely tudományunk elvi, módszertani eredményeit felhasználva, komplex közelítésben tárná fel az idevonatkozó recens anyagot. Csak a történelmi, társadalmi szempontokat is figyelembe vevő, a magyar nyelvterület különböző vidékeinek idevonatkozó hagyományait feldolgozó témamonográfiák alapján lenne elkészíthető a kérdéskör mai tudományos igényeket kielégítő, országos szintézise, amely alapul szolgálhat a modern szempontú, távolabbi összehasonlító vizsgálatokhoz. Mindehhez más oldalról hozzátehetjük, hogy igen kevés a kérdéskör egy-egy részletét feldolgozó, össze hasonlító-elemző tanulmány is.