Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Keresztszülő és keresztgyermek

a gyermek mellére tette a pénzt, amit erre szánt. Az utóbbi szokásra az elsó világháború után egyre ritkábban volt példa, majd teljesen elhagyták, vánkuspizX azonban ma is sokan adnak. — Csak Ludányban találtam meg azt a szokást, amely szerint a keresztanya az 1920-as évekig ruhát, kissipkdt vett a gyermeknek, amikor az kétéves lett. Az ajándéknak nincs külön neve, a korozsma szót nem ismerik.

126 A keresztgyermek halála esetén a komáék is részt vállaltak a temetés költségeiből. Hozzájárultak a halotti ruhához, volt, hogy az egész öltözetet megcsináltatták, s ők adták a szemfödelet.

12 7 Ha módosabbak voltak mint a gyermek családja, gyakran a koporsót is a keresztanya vette. Esetenként a halott felkészítésében a keresztanya segédkezett. Ahol a községnek állandó sírásója nem volt, a koma ajánlkozott e munka elvégzésére. Előfordult, hogy csecsemőkorú halott koporsóját a keresztapa vitte,

128 nagyobb gyermek temetésén azonban közvetlenül a szülők mögött volt a helyük a temetési menetben. A 60-as évektől, amikor szokásbajött a koszorú, a keresztszülőknek is ülik csináltatni egyet. Rendszeres ajándékozási alkalom a hagyományos gyakorlat szerint csak a húsvét volt. A keresztanya készített viaszolt vagy kapart tojást, néhány szép almával együtt cifratányérxz. téve belekötötte egy díszes vászonkendőbe. Vagy maga vitte el, vagy valamelyik nagyobb gyermekével elküldte, többnyire húsvétvasárnap délutánján, de Drégely palánkon nagyszombaton, Nagyorosziban húsvéthétfőn volt ez szokásban. Ipolyszögön, Csesztvén nem csomagolták be az ajándékot, a húsvétvasárnapi nagymise előtt vagy után adták a gyermek kezébe. Később egy kis cukorka került még a tojások mellé. Hugyagon, örhalomban már az 1920-as években (másutt inkább csak a második világháború előtt) narancsot, fügét is adtak, sőt az utóbbi községekben a 30-as évektől ezek meUé hajasbabát, cifra ostort, ékszert vettek a jómódú gazdák. Nagyorosziban külön kiskaldcsot

129 sütött erre az alkalomra a keresztanya, amit jobbára már kézikosárban vittek el. Később, az 1930-as években másutt is tettek a tálra valamüyen süteményt (Dejtár, Patak), volt, hogy fiúnak mézesloval, kislánynak mézesbabáx vettek (Csesztve, Ipolyszög).

130 A 40-es évektől gipszből készült nyúllal, cukor-, később csokoládétojással bővül az ajándék. Ha már iskolába járt a kislány, egy cifra pántlikát kapott, fiúgyermeknek pedig öntözködéskor adtak a többi öntözködő gyermekénél nagyobb összeget: 1-2 pengőt, a második vüágháború után 10—20 forintot. Ha már 8—10 éves elmúlt, lánynak fejrevaló kendőt vettek, a fiú pedig több pénzt kapott. Ezzel párhuzamosan az édességek, tojás