Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
KERESZTELŐ - Keresztszülő és keresztgyermek
küldése vesztett jelentőségéből, inkább csak szimbolikus lett. Ha nem személyesen vitte át a keresztanya az ajándékot, a lányka elment megköszönni, a fiú pedig öntözködéskor mondott érte köszönetet. A húsvéti ajándékot addig kapta a gyermek, amíg iskolába járt. 1 3 1 A keresztgyermek karácsonyi megajándékozása újkeletű szokás. Legkorábban Patakon, Dejtáron kezdődött a 30-as években, feltehetőleg a munkaalkalom révén létrejött nagyvárosi hatásra. Ezekben a falvakban a fenyőfára való cukrot vitte a keresztanya, ami még nem szalonycukor volt, csak széttördelt kockacukor, esetleg házilag készült szaloncukorfélét csomagoltak olyanformán, gyenge papírba (selyempapír). Emlékeznek arra is, hogy a szegényebb asszonyok csak kenyeret vagdostak fel kockára a cukor helyett. A Miklós napi ajándékozásra Drégely palánkon találtam a legkorábbi adatokat a 40-es évekből. A nagyvárosi, polgári hatás meUett szói az a körülmény, hogy pl. örhalomban, ahol ebben az időben már keresztelőbe, húsvétkor aranyláncot, fülbevalót adományoztak, a karácsonyi- és mikulás-ajándékozás nem volt szokásban. Csak a 60-as évektől általános vidékünk községeiben, és ma, különösen karácsonyra, értékesebb ruhaféléket vesznek a keresztszülők. 132 — Ugyancsak a legutóbbi években terjedt el a születés- és névnap alkalmából való ajándékozás. Ez jobbára játék, képeskönyv, de szintén lehet ruhaféle is. A keresztszülők ott vannak valamennyi eseménynél, ami jelentős a gyermek életében. Részt vettek elsőáldozásán, a második világháború után szokásba jött, hogy ajándékot is vegyenek erre az alkalomra. 13 3 Ez legtöbbször olvasó (rózsafüzér) vagy imakönyv. Kislány fehér csonttáblájú imakönyvet, a fiú fekete kötésűt kapott. Módosabb keresztanya magára vállalta az elsőáldozó ruha költségeit is. A bérmálást a hagyomány szerint régen is megünnepelték. Erre az alkalomra a keresztanya egy öltöző ruhát ajándékozott, ezt vette fel a gyermek a templomba. Az elsőáldozási ajándékozás gyakorlata előtt, ilyenkor adták az imakönyvet, rózsafűzért. A tehetősebbek az utóbbi ötven évben már ékszert, órát is vettek. Drégelypalánk, Nagyoroszi, Patak, Dejtár községekben a bérmálkozás napján elvitték magukhoz ebédre a keresztgyereket. A bérmakeresztszülő korábban azonos volt a keresztszülővel, ő vett részt a szertartáson. Ujabb gyakorlat általában a 40-es évektől, hogy egyházi kezdeményezésre mást hívnak bérmakeresztszülőnek. 1 34 ,,A papság akarja, hogy más legyen a bérma, mint a keresztvízrül való. Hogy ha az egyik elhalálozik vagy valami éri, a másik tudja segíteni a gyereket. Minél