Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Keresztszülő és keresztgyermek

nek: Ilyenkor azok vágják ki az ingük gallérját (Patak). Hagyományos étrend nincs, mindenütt a legdrágább, általuk ma legfinomabbnak tartott ételeket főzik. Sokan disznót is vágnak, mint mondják, valóságos kislagzit rendeznek. Van húsleves, rántott, sült disznóhús, pörkölt, kacsát, hbát, pulykát sütnek, a levest leszámítva öt-hat féle ételnek ülik lennie. Legújabban a városi rokonság hatására jelentkeznek az újságokból, receptkönyvekből vett ételkülönlegességek is.

122 Végül pedig a sok torta, újfajta sütemény. Délután beszélgetnek, isznak, majd vacsora után sokszor hajnalig is táncolnak, szórakoznak. A névadó ünnepségek nem ismeretlenek a vizsgált községekben, elterjedési körük azonban még elég szűk,jobbára csak a község és a tsz vezetői, pedagógusok, katonatisztek veszik igénybe.

12 3 Keresztszülő és keresztgyermek A gyermek keresztszüleit keresztanyám, keresztapám megszólítással ülette

124 és magázta. Többnyüe ugyanez volt a gyakorlat akkor is, amikor már a rokonságból választották a keresztszülőket. Vannak azonban családok, ahol üyen esetben a vérrokonság, illetve a házasodás révén létrejött korábbi rokoni kapcsolat szerint szólítják a keresztszülőket : néne (nénike), bácsi (bácsika), ángyi (ángyika) vagy örzsi néném, Pista bácsim, Lábát néném, Bertók ángyi stb. A második vüágháború után kezdett terjedni a keresztanyám helyett a keresztmama, de még ma is ritkább ez utóbbi forma.

12 s 15-20 éve a gyerek mán a keresztszülőkvei is te-tu, azaz tegezi őket. A keresztszülők mindig tegeztek a keresztgyermeket és keresztnevén szólították. Beszéd közben ha szóbakerült, keresztlyányom, keresztfiam formában emlegetik, ha szükséges, megkülönböztetésképpen elé teszik a keresztnevét. A továbbiakban sorra vesszük azokat a kötelezettségeket, amelyek a keresztszülőkre hárultak a gyermek élete folyamán. Mindenekelőtt ajándékokat tartoznak adni különböző alkalmakkor. Mint láttuk, kereszteléskor pénzt dugott a keresztanya a gyermek pólyájába, örhalomban, Hugyagon ezenkívül a keresztapa a gyermek fürdővizébe dobott pénzdarabot, amikor először rendesen fürdették (azaz nem a születés utáni fürdetésről, hanem a következőről van szó). Ha akkor nem voltjelen, első látogatásakor