Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Keresztelő

éjjel fenn vót anyósom szoptatnyi. A pimpics égett, hát látja, hogy ez a Sánta Katyi ott ül az asztal sarkán. Szerencse, hogy ugyi nem csak maga vót a kicsinyvei a házban, hát elkezdett kiabálni: Ne gyüjjön felém Katyi néne, nem adom a gyereket! Oszt gyorsan odaszorította magáho' a kicsit. De az asszony csak gyütt. Ne gyüjjön felém, mer' agyonüttetem magát! Erre már felébredt az anyósa, de az nem látott semmit. Akkorra mán eltűnt az asszony" (Balláné Hegedűs Ilona, sz. 1899., örhalom).

S4 A csecsemő etváltásárxak megakadályozására több preventív eljárás volt ismeretes. Egy korábbi fejezetben már utaltam rá, hogy az ágy lepedővel történő elkerítésének is tulajdonítottak ilyen funkciót. Istvánffy szerint a lepedőbe kötött, illetve szúrt gonoszűző szereknek is van kimondottan idevonatkozó szerepe. FarkasP. leírása szintén erre utal.

55 Ez nyilvánvaló, noha saját gyűjtéseimből konkrétan már nem mutatható ki. A gyermekágyas körüli szokások céljaként viszont gyakran jelölik meg a gyermek kicserélésének megelőzését. Ide tartozik éjszakánként a lámpa égetése, továbbá az, hogy éjjel különösen legyen valaki a gyermekágyassal egy szobában, mivel a fekvő gyenge, fáradt ahhoz, hogy szembeszegülhessen a boszorkánnyal. Legjobb, ha az illető — általában a fekvőasszony anyja vállalta ezt — virraszt is, mivel az alvó embert könnyen hatalmukba kerítik a gonoszok, s nem ébred föl az asszony segélykérő szavára. Az etváltás módjaiból következett, hogy az újszülöttet keresztelésig sohasem tették a bölcsőbe, hanem anyja mellett, a fal felől feküdt, hogy minél kevésbé férjenek hozzá a rosszak. A gyermekágyast kioktatták, hogy ne halgasson a hívó szóra. Más hiedelmi indokok is szóltak az ellen, hogy ágyát elhagyja, s ha ez mégis elkerülhetetlen volt, a szent kereszt jelét ott hagyta, azaz a gyermeket szenteltvízzel keresztalakban meghintette. Ezen akciókat — ha hiedelmi indoklásuk mindinkább halványult is — a megszokás még éltette esetenként a két világháború között.

56 Bár konkrét célját inkább a szemmelverés elhárításában jelölik meg a csecsemőn, öltözetén, pólyázása során alkalmazott gonoszűző szereknek, eljárásoknak, itt is utalnunk kell azokra. Elméleti meggondolásokon túl emellett szól, hogy néhány adat szerint az üyen akciók kifejezetten a gyermek elváltása ellen irányultak.

5 7 Érsekvadkerten e célból az újszülött nyakába olvasót akasztottak, Drégely palánkon apja mellényébe csavarták be.

58 A váltott gyermek további sorsára vonatkozólag a halvány emlékekből annyit lehet kikövetkeztetni, hogy sem testileg, sem szellemileg nem fejlődött rendesen, s nem volt hosszú életű.

59 A visszaváltásra pedig mindössze egy adatot találtam, ami a szemmelverés fürdetéssel történő