Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Keresztelő

anyaságot. Harag nem lett belőle, s a következő születéskor azok új házaspárnak szóltak. Az asszony, ha csak tehette, továbbra is küldött ajándékokat az általa keresztvíz alá tartott gyermeknek, de a későbbi pár számított tényleges keresztszülőnek az elkövetkezendőkben. Az utóbbi 5—10 évben előfordult, hogy más-más párt hívtak gyermekenként.

40 Mindegyik a rokonságból került ki, van hogy az egyik házaspár a férfi, másik az asszony családjából. Ezt ismét csak anyagi szempontokkal indokolják, tekintve, hogy napjainkra az ajándékozás már szinte beteges méreteket öltött. ,Annyira megnőtt mosmán ez az ajándékozás, hogy egynek sok lenne. így megosztódik a költség. Ésszel él ugye az ember" fBenkó László, sz. 1940.,Drégelypalánk). A keresztszülők kiválasztását hiedelmek is motiválták. Általánosan elterjedt nézet szerint nem jó terhes asszonyt hívni keresztanyának, mert akkor valamelyik, vagy mindkét csecsemő meg fog halni.

41 A két világháború között sokan tartották még ehhez magukat, s úgy vélték elkerülni a bajt, hogy bár az anyakönyvba a választott keresztanya nevét írták be, a gyermeket nem ő vitte a templomba, s legtöbbször nem is vett részt a keresztelésen. őrhalmi hiedelem, hogy amelyik leány fiúgyermeket tart keresztvíz alá, jómódú férjet kap majd.

42 A komákat minden esetben vissza illett hívni, gazdasági különbözőség esetén is.

43 Kivételt mindössze a fentebb említett változat képezett, amikor a lánykorában hívott keresztanya a férje által választott komákat kérte fel. Nem vonatkozik ez természetesen arra az elenyészően ritka esetre, amikor az uraságot hívták keresztapának. Ez nem jelentett komasági viszonyt, még ha el is fogadták, kizárólag a gyermek keresztvíz alá tartásában (bár ilyenkor is küldhettek helyettest és csak a nevük szerepelt az anyakönyvben) és megajándékozásában realizálódott. Keresztelő A hagyományos paraszti kultúrában a keresztelés szokásegyüttesének tartalma meglehetősen összetett. Kiindulópontja a megtisztító célzatú, keresztény vallási szertartás. A néphit szerint azonban ennek révén a csecsemő nemcsak az eredendő bűntől szabadul meg, hanem a mágikus