Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
BEVEZETÉS
kák megkönnyítését célozza, másutt végzett gyűjtéseknél is hasznos kiinduló pontnak bizonyult. Tóth Ferenc a jugoszláviai Ürményházán, Szathmárí Ibolya Berettyóújfaluban alkalmazta. 15 8 Ezáltal lényegében azonos szempontú, egy időszakból származó anyag feltárására nyílt lehetőség. Ugyancsak az országhatáron kívül eső nyugat-bácskai község, Gombos életkori szokásairól jelent meg Jung Károly könyve. Első fejezete a születés és csecsemőkor szokásköréről ad alapos, társadalmi szempontokat is érvényesítő áttekintést. 15 9 A néprajztudományban mind intenzívebben jelentkező történeti érdeklődés eredményeképpen az utóbbi időben egyre több leírás, adat kerül felszínre, válik könnyen hozzáférhetővé a különböző levéltárak kéziratos anyagából, amelyek a születés—kisgyermekkor kutatói számára is tartalmaznak hasznosítható információkat. 160 A keresztelés egyes részleteinek történeti vizsgálatihoz fontos adalékot szolgáltat Schram Ferenc, amikor 1311 és 1653 között keltezett egyházi szertartáskönyvek néprajzi érdeklődésre számottartó részleteiből közöl válogatást. 161 Barabás Jenőnek. Békés megye XVIII. századi néprajzát nyomozó feldolgozásában elsősorban Tessedik szarvasi krónikájára 162 alapozva — a keresztelői szokásokról is olvashatunk. 163 Manga János van y arci monografikus feldolgozásából a XVIII—XIX. századi helyi egyházi források (anyakönyvek, canonica visitatio jegyzőkönyvei) idevonatkozó adalékait ismerjük meg. 164 Schram Ferenc Kisnógrád megye történeti néprajzáról írott áttekintésének a keresztelővel kapcsolatos részlete szintén főleg az előbbihez hasonló forrásokra épül. Sajnos azonban az egyes következtetések tág időhatáron (1686—1848) belül nehezen konkretizálhatok. 165 Különösen figyelemre méltók számunkra a szentesi református egyház kéziratos krónikájából Filep Antal által közölt részletek, amelyek gazdag ismeretekkel szolgálnak a XVIII., majd a XIX. századi keresztelőkről, a csecsemőgondozás múlt századi gyakorlatáról, a bábák szerepéről az újszülött körül. 166 Az utóbbi témarészlethez további adalékokat kapunk Schram Ferencnek a hajdúböszörményi bábák hivatalos esküjét bemutató, értelmező, kisebb közleményéből. 167 Reguly Antalnak Sebneczi Kovács Attila gondozásában kiadásra került, 1857-es gyűjtési feljegyzései a Fülek környéki palóc falvak néhány, szüléshez kapcsolódó szokásáról tájékoztatnak. 168 A múlt század második felének Bereg megyei keresztelői szokásairól pedig Szini Péter tanító - Schram Ferenc által közzétett -feljegyzései 169 informálnak. 1 70 A hazai néprajzi kutatásokban fokozottan teret kapó komplexitásigénynek köszönhető, hogy témakörünk egy-egy kérdésében más szem-
