Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

pontú feldolgozások is mindinkább segítségünkre vannak. A halál, temetés kutatói egyre következetesebben terjesztik ki figyelmüket a megszokottól eltérő körülmények között elhunytakkal (egyebek között terhes asszony, szülő nő, gyermekágyas, halvaszületett, kereszteletlenül elhalt gyermek) kapcsolatos képzetekre, a halál ilyetén jellegéből fakadó temetkezésbeli eltérésekre, s általában a kisgyermekek temetésének sajátosságaira.

171 A lakodalmat tárgyaló tanulmányok - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan — közlik a későbbi gyermekáldással összefüggő, mágikus akciókat, s részletesen tárgyalják a keresztszülők szerepkörét, kötelezettségeit a keresztgyermek házasságkötése alkalmából.

1 72 A jelesnapi szokások, hiedelmek bemutatása, feldolgozása is tanulságos lehet számunkra. Pl. Bálint Sándor a húsvéti tojás liturgikus hátterét vizsgálván, értelmezi a keresztanya húsvéti tojás-ajándékozásának szokását az ismert magyar adatok alapján.

173 Egy-egy község, vidék ünnepi, hétköznapi táplálkozását bemutató dolgozatokból részletes képet kapunk a keresztelői lakomán feltálalt, s a gyermekágy ideje alatt hordott ételekről, a rétegződési különbségek, időbeli változások pontos regisztrálásával, s magáról az ünnepi alkalmul szolgáló szokásról is szó esik. Másrészt a korosztályok táplálkozásának bemutatása magába foglalja a legfiatalabbakra vonatkozó gyakorlat ismertetését.

1 74 Ugyanígy a viseletleírások is tartalmazzák a csecsemőkelengye, a kisgyermekviselet, esetleg a keresztelőn, anyaavatáson résztvevők öltözetének ismertetését, valamint az anya gyermekszülés révén megváltozott társadalmi állapotának viseletbeli jeleit.

175 Sáfrány Zsuzsa bemutatja a baranyai gyermekhordó kendőket.

176 A gyermekbútorok önálló témaként jelentkeznek. Elsősorban Csilléry Klára széleskörű, elmélyült kutatásait kell kiemelnünk a bölcsőt illetően,

177 továbbá Mándoki László áttekintését a kisgyermek állni és járni tanulását szolgáló eszközökről a Néprajzi Múzeum anyaga alapján.

178 Emellett a lakáskultúrával,bútorzattal foglalkozó publikációk legtöbbjében megtaláljuk a gyermekbútorokra vonatkozó részleteket, sőt alkalmanként a házbelsőnek vagy egyes bútordaraboknak a születés alkalmából történő, funkcionális változtatásaira (pl. két kisszék használata ülve történő szülésnél,

1 79 ágy elfüggönyzése

180

), a gyermekágyas és csecsemő lakáson belüli elhelyezésére, mozgásterére vonatkozó megfigyeléseket, szokás- és hiedelemutalásokat kapunk.

181 Előfordul, hogy egészen távol álló tematikájú publikációkat is haszonnal forgathatunk. Pl. Morvay Judit és Takács Béla a népi készítésű, illetve használatú kerámiával foglalkozó cikkeiben a gyermekágyasnak vitt ételek edényeinek, a vitel módjának alapos leírása mellett, magát az ételhordás szokásait is érintik.

182