Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Keresztnévadás

egyértelműen mutatják a kérdés társadalmi beágyazottságát. Ezt bizonyítja, hogy fiúgyermeknél fokozottabban érvényesültek a szabályok, s az elsőszülött névadására lényegesen nagyobb gondot fordítottak, mint az utána következőkére. Első fiúgyermek általában vagy apja, vagy nagyapja nevét kapta.

3 Egy falun belül mindkét típusra van bőségesen példa. Gyakoriság tekintetében az apa nevéről történő elnevezés elsődleges. Az is kiderül, hogy a külön gazdálkodó egy magú családokra jellemzőbb az utóbbi változat, ami részben magyarázza a mennyiségi fölényt, hiszen vidékünkön az adott időszakban számszerűleg több volt a kiscsalád, mint a nagycsalád. A szülőkkel egy fedél alatt, közös háztartásban élő, módosabb családokból adódnak a nagyapáról történő elnevezés példái.

4 Természetesen megtalálhatók itt is az apa nevére keresztelt elsőszülöttek, ugyanis egy másik alapvető szabály szerint a nagycsaládon belül egy generációból csak egy gyermeket kereszteltek ugyanazon névre. Mindez további magyarázattal szolgál arra, hogy számszerűleg több az apjáról elkeresztelt elsőszülött. A konkrét adatok szóródásához járulnak hozzá a mindenkori biológiai tényezők. Egymagú családban ez mindössze annyit jelent, hogy nem feltétlenül a legidősebb fiút hívják ugyanúgy, mint az apát. Ugyanis amennyiben az így keresztelt gyermek meghalt, s halálakor már volt a családban élő fiúgyermek, csak utóbb születettnek adhatták ismét az apa nevét. Ha pedig az apa nevét öröklő fiú meghalván, anyja nem szült több fiút, az apa neve hiányzik a gyerekek keresztnevei közül. Jóval bonyolultabb változatok álltak elő viszont a nagycsaládokban, hiszen nem feltétlenül a legidősebb fiú házasságából származott először fiúutód, továbbá a nagyapáról elnevezett fiúgyermek elhaláloztakor, amelyik családbeli menyecske szült fiút legközelebb, többnyire annak adták a nagyapa nevét. Mindez arra figyelmeztet, hogy óvatosan kell bánnunk következtetések levonásakor a mennyiségi (statisztikai) adatokat illetően. Az egyes személyek névadását a család (rokonság) névadási törekvéseinek egységében vizsgálva jutunk közelebb a lényeghez. A konkrét példák, szerint a kérdés nem úgy vetődött fel, hogy apa vagy nagyapa keresztneve, hanem mindenkor az adott családfő nevének fenntartása volt a fő szempont. Kiscsaládnál ez az apa, nagycsaládnál a nagyapa (esetleg dédapa) nevét jelentette. Ide kapcsolódik az is, hogy amíg általában az apai nagyapa neve öröklődött ilyenformán, ahol az újszülött apja vőnek ment, ott az anyai nagyapáról nevezték el az elsőszülöttet. — Mindezek mellett természetesen a kis- és nagycsaládokban egyaránt megtalálhatók olyan változatok, amikor az apa neve egyben a nagyapa