Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

és Hoppal Mihály több jelentős elméleti feldolgozása foglalkozik széles összefüggésekbe ágyazva olyan kérdésekkel is, amelyek részben kapcsolódnak a születés, kisgyermekkor témaköréhez.

14 7 Végül megemlítem, hogy a „Boldogasszony" problémakör iránti érdeklődés nem zárult le, ezt példázzák Schram Ferenc dolgozata, és Fettich Nándor népi imádságokat elemző tanulmányának egyes részletei.

148 Itt utalok rá, hogy a hiedelemmonda-kutatás is gazdag anyagot hozott felszínre vizsgálandó témánk egyes kérdéseiben (váltóit gyermek, foggal születettek, gyermekéhez visszajáró, gyermekágyban meghalt anya. burokban született, illetve hetedik gyerek, mint az elásott kincs megtalálója, kereszteletlenül eltemetett gyermek leikének sírása stb.).

149 E vonatkozásban a tájékozódást nagyban segíti a most napvilágot látó katalógus,

150 amelynek rendszerében egyébként az említetteken túl helyet kapnak az újszülött sorsának megjóslására vonatkozó, továbbá a tudós bába alakja köré csoportosuló hiedelemmondák.

151 Az utóbbi évtizedekben a szokáskutatók körében ismét jelentkezik érdeklődés a családi élet szokásai, s ezen belül a születés, keresztelő iránt, illetve több idevonatkozó, korábbi munka kerül kiadásra. Fülöp Lajos gyöngyöspatai anyagát adja közre. A nyelvjárás-kutatás szempontjait is figyelembe véve mutatja be - a lakodalom és temetés mellett — a születés körüli szokásokat, hiedelmeket, s utal az időbeli változásokra.

152 Az 50-es évek második felében készült, de csak 1972-ben jelent meg Schram Ferenc turai népszokás-gyűjteménye, amelyben a születés szokáskörének bemutatása során is érvényesül a szerző történeti néprajzi érdeklődése.

153 Manga János 1974-ben napvilágot látó tótkomlósi anyagának gyűjtése ugyancsak az 50-es évekre keltezendő. A szerző a tőle megszokott alapossággal, részletességgel tárja fel a születés körüli szokások változásait, az ide tartozó hiedelemanyag intenzitásának folyamatos gyengülését.

154 A tótkomlósi kutatásoknál maradva feltétlenül szót kell ejtenünk Emilia Horváthová szintén e kutatás keretében végzett munkájáról, amely kimondottan a születés körüli hagyományokra irányult. Sajnálatos, hogy alapos, értékelő feldolgozása,

15 5 amely egyben az anyag szlovákiai (esetenként további szláv) párhuzamait megvilágító utalásokat is magába foglalja,

156 nem jelent meg magyarul, így közvetlenül nem tudott hatni a hazai szokáskutatásra. - A születéshez kapcsolódó hagyományok gyűjtésére 1975ben kérdőív jelent meg a Palóc kutatás keretében,

15 7 amely igyekszik minél többet hasznosítani a különböző közelítésű munkák eredményeiből. S bár elsősorban a palócnak tartott területeken végzendő terepmun-