Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

GYERMEKÁGY - Avatás

56. PMNA: 90. 57. PMNA: 99. 58. Az anya tejének elviteléhez fűződő képzetekre nem emlékeznek (vö. Temesváry R., 1899. 98-99., Liszt N., 1906. 35., 39., KissL., 1919. 88., Gönczi F., 1937. 92-93., Vajkai A., 1943. 34., 92. stb.), ugyancsak hiába érdeklődtem hav^ vérzéses asszony látogatásához kötődő hiedelmekről, előírásokról (vö. Dölfler F., 1893. 210., Temesváry R., 1899. 99., Gönczi F, 1937. 204., VajkaiA., 1943. 31., 34., 56., 61., 92. stb.). 59. Ld. még PMNA: 242., az Ipoly jobb partjáról Csáky K., 1979. 57. 60. Ld.még Csáky K., 1979. 56. Az Erdélyből ismeretes szokásra (Temesváry R., 1899. 73., VajkaiA., 1943. 92., Kresz M., 1960. 226., 244.), miszerint a látogató ruhájából egy kis foszlányt (álmot) dob az asszony ágyára, nem találtam adatot. 61. 1980 tavaszán tanúja voltam a balassagyarmati áruházban, amikor egy, viselete szerint pataki vagy dejtári, 70 év körüli öregasszony egy ismerős fiatalasszony kocsiban lévő kisgyermekét megnézve háromszor köpést imitált, s így szólt: De csúnya vagy! — A leülésre vonatkozó előírás betartásának gyengülését tapasztalta már 1940 körül Nyárszón KreszM., 1960. 244. 62. Tehát többnyire a betartott fekvési időtartamhoz igazodik vidékünkön az avatás időpontja. Ugyanakkor pl. Kalotaszegen vagy a Borsa völgyében a fekvés ideje, a gyermekágyasra vonatkozó mágikus előírások érvényének időszaka századunkra megrövidült ugyan, az avatást azonban változatlanul a szülést követően hat hétre tartják (VajkaiA., 1943. 92.,KreszM., 1960. 227.). 63. Az időpontra vonatkozó adatok országosan jeüemző nagy szóródására felfigyelt Szendrey Zs., 1932. 86. 64. Ugyanezt tapasztalta a Karancs vidékén Pápai K., 1891. 237. 65. A sötét ruhát üyen alkalommal a palócoknál általánosnak tartja Nyáry A., 1931. 171. 66. E viseleti előírások elsősorban az anyára vagy a komaasszonyra vonatkoztak. A bába tárgyalt időszakunkban többnyire már, nemessen járt, azaz elhagyta a hagyományos viseletet, 67. A templomba vagy az onnan hazafelé vezető út közben érvényes mágikus előírásokra, amelyek részben a gonosz-távoltartást, részben az újszülött eljövendő sorsát célozták, nem találtam adatot (vö. Dörfler F., 1893. 219., Liszt N., 1906. 4243., Gönczi F., 1937. 89., Szathmári I., 1978.231.). 68. Ld. még PMNA: 90., 91. A szokás értelmezését már Borovy J. ezen leírásaiban sem találjuk meg. Ismeretes még a szokás Somogyból azon bővítéssel, hogy az anya utolsó fordulónál az oltár háta mögött leteszi a földre a gyermeket, s háromszor ,,megringatja, hogy jó ah/ó legyen" (Gönczi F, 1937. 89.).