Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

GYERMEKÁGY - Avatás

hogy nyugodtan beperelhetik a bábaasszonyt, mer' avvót az oka. Előtte vót egy másik asszonynál, oszt attul megfertőzte. Mind a két asszony meghalt. Meg a gyerek is utána. Dehát tudja, hogy van?! Édesanyámat úgysem lehetett mán visszahozni (Mákné Mák Franciska, sz. 1898., Patak). 10. Vö. Dörfler F., 1893. 216., Temesváry R., 1899. 62-64., 83-85., KissL., 1919.86. 11. A korábbi szakirodalom országos tekintetben kevés támponttal szolgál e kérdésben (vö. Temesváry R., 1899. 90.). 12. A poszrik terminológia csak a palócnak tartott, észak-magyarországi területeken ismert. Jelentéstartalmát tekintve a szakirodalom sem ad egyértelmű választ. A keresztelői lakomára vonatkoztatja:Liiz/iyaí K.\%52.112.,Reguly A., 1975.103., Istvánffy Gy., 1898. 314., 1911. 228., Farkas P., 1911. 154., Fülöp L., 1969. 14. (Gyöngyöspatán), Manga J., 1979. 153., Zólyomi /., 1980. 263. Ételh ordas értelemben: Nyáry A., 1931. 171., Paládi-Kovács A., 1968. 203., Fülöp L., 1969. 14. (a Gyöngyöspata környéki községekben). SchwalmE., 1974. 311., 1975. 90.,

Manga J., 1979. 153. („egyes vidékeken"). A jelenség különben nem egyedülálló: a radina, paszita elnevezést is használják mindkét értelemben, bár gyakoribbnak az első változat látszik. 13. Mindezek figyelembe vételével, dolgozatomban a poszrik terminológiát az egyértelműség érdekében csak ,éteIhordás' jelentésben használom. 14 A szakirodalom alapján sem rajzolódik ki egyértelmű kép. Az egymásnak gyakran ellentmondó adatok részben magyarázhatók a gyűjtések eltérő alaposságából. Valószínű azonban, hogy a hangsúly mindenütt azon volt: betegágya idején az asszony naponta kapjon tápláló, meleg ételt. S az adottságokhoz, konkrét körülményekhez igazodva környezete hol így, hol úgy oldotta meg, bizonyos tendenciák mellett (módosabb komaasszony, több komapár esetén a főkoma felesége, továbbá első gyermek születésekor többször vittek, idővel változások tapasztalhatók stb.). 15. Garády adata arra enged következtetni, hogy korábban is hasonló volt a helyzet (Garády, 1854. 30.). 16. Arra, hogy reggelit vittek volna, csak esetleges adatokat találtam minden szabályszerűség nélkül (vö. Nagy É., 1971. 329.). Ezt is inkább valamelyik szomszédasszony vagy a menyecske anyja vitte. A szülőkkel együtt élő fiataloknál az anyós adott reggelit. A vacsora az ebéd maradékából került ki, vagy szintén valamelyik rokon, szomszéd hozta. 17. Ennek okát gyűjtéseim során nem sikerült feltárnom. Meggondolásra késztető körülmény, hogy e két községben számolhatunk jelentős számú evangélikus szlovák telepessel. Elképzelhető, hogy korábban a több komaasszony felváltva vitte az ételt, majd amikor már az evangélikusok is csak egy komapárt hívtak, a közeli hozzá-