Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

GYERMEKÁGY - Avatás

tartozók vállalták át közbeeső napokon a gyermekágyas táplálását. Tekintve azonban, hogy mindössze Csesztvén, s ott is csak hallomásból emlékszik néhány adatközlő a több komapár választásának szokására, pontos képet alkotni a korábbi gyakorlatról, s a változás folyamatáról már nem lehet. 18. Ld. még Zólyomi J., 1980. 262. 19. Farkas P., 1911. 154. 20. A lehetséges ételek, tésztafélék szerepelnek más ünnepek étrendjében is, speciálisan csak üyen alkalomra készült ennivalóféle nincs. 21. A gazdasági helyzet maghatározta az ételféléket korábban is (vö. Garády, 1854. 30.) 22. Ilyen esetekben kb. 1 kg húsból készült a leves. - Tekintve, hogy a vidék hagyományos táplálkozása feldolgozatlan, a jegyzetekben részletesebben ismertetem idevonatkozó gyűjtéseimet. 23. Patakon mácsik. Jó gazdagos, azaz sok tojással gyúrt levestészta gömbölüre hagyva, vagyis nem túl vékonyra nyújtva, illetve vágva. A levestészta után a tyúklevest gyakran tcsiklevesnek is nevezik; (ld. még Farkas P., 1911. 154.). 24. A 10-12 cm-es darabokra vágott füstöltkolbászt egy egészben hagyott hagymával, feldarabolt krumplival megfőzték. Kevés rántást készítettek hozzá kis paprikával. Volt, aki rizst használt levesbetétként, hagyományos azonban az volt, hogy kis darabokra szelt, szikkadt kenyérre tálalták. 25. örhalomban: tojásbasült cibe. - A félig megfőtt csirkét feldarabolták, előbb lisztbe, majd tojásba forgatták, újabb szokás szerint palacsintatésztát készítettek, s abba mártották. Kanállal tették a forró zsírba, így bőven jutott alá tojás, majd egy kanállal még tettek rá a masszából, hogy többnek lássék Qd. még FarkasP., 1911. 156.). £ fogást általában a jómódúak a marha- vagy disznóhúsból főzött leves után adták. 26. Láttuk, hogy ösagárdon a múlt század közepén az volt az általános előírás, hogy egy alkalommal legalább szerepeljen hűs az étrendben (Garády, 1854. 30.). 27. Dereíyeszaggatóval 10x10 cm-esre vágott tészta, forró zsírban kisütve Litkén laposherőcének nevezik. Itt is hasonlóképpen készült, csak a tésztát ujjnyi széles ferde kockákra vágták a dereíyeszaggatóval. 28-Fenfonek is mondják. Csiga alakban összetekert kelttészta, aminek szélét körben bevagdosták. Miután megsült a sütőben, forró vízzel megöntötték, megszórták mákkal, végül mézet csorgattak rá. 29. A mákkal, túróval vagy káposztával megtöltött, felsodort tésztát kör alakra hajlítva sütötték meg, hogy jobban el tudják helyezni a kerek tálon. Schwalm E. szerint az így formázott rétest a Garam menti falvakban kizárólag gyermekágyasnak vagy keresztelőbe vitt ajándékozás alkalmával készítették (Schwalm E., 1978.).