Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

dekben bontakozó vailásnéprajz ad tájékoztatást. 134 A magyar néphit egészének kutatásáról is megjelent elmélyült, elemző tanulmány a Néptudományi Intézet sorozatában Szendrey Ákostól, 135 ez azonban inkább felfogható az előző korszak záróakkordjaként. E téren Diószegi Vilmos munkásságától számolhatjuk a fellendülést. Az ő fő kutatási területével is érintőlegesen kapcsolatba hozható témák, 136 a bukovinai székelyek „ugos gyerekre" vonatkozó képzeteinek, gyógyító akcióinak ismertetése 1 3 7 kifejezetten ide tartozik. Feltétlenül utalnunk kell továbbá elméleti—módszertani irányító és szervező tevékenységére is. Már 1954-ben, a tótkomlósi kutatások keretében végzett munkája során kirajzolódnak azok az alapvető szempontok, amelyek meghatáro­zóak az utóbbi két évtized néphitet feltáró terepmunkájában. Egyébként, a csak húsz évvel később napvilágot látó tanulmány külön fejezetben foglalkozik a születés, újszülött témakör hiedelmeivel, 138 gazdagítván, ül. megerősítvén az Emilia Horváthová és Manga János dolgozataiból 139 nyerhető ismereteinket. Diószegi alapvetését fejleszti tovább nagy körül­tekintéssel Pócs Éva Zagyvarékas néphitéről írott monográfiájában. 140 Ezzel lényegében készen áll a rendszer a recens néphit—népi gyógyászat anyagnak a lehető legnagyobb részletességgel, különböző nézőpontokból történő feltárására, bemutatására, s az így dokumentált gyűjtések alapul szolgálhatnak a modern szemléletű összehasonlító, elméleti kutatásokhoz. E rendszer tartalmazza a terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás idő­szakának, az újszülött- és csecsemőkornak — a tudomány mai ismeretei szerint — teljes hiedelmi vetületét valamennyi lehetséges összefüggésben. A módszert Madár Ilona is sikerrel alkalmazza sárrétudvari kutatásánál. 141 Némi finomítás, kiegészítés után sokszorosításra kerül az ilyetén kutatások­hoz használandó kérdőív, 142 aminek révén emelkedik a gyűjtőmunka színvonala. A kéziratban levő anyagok mellett nyomtatásban is megjelent Fehér Zoltán bátyai, Gulyás Éva jászdózsai néphitmonográfiája. 143 Az elmúlt két évtizedben egyre gyarapodó, mind igényesebb anyagfeltáró munkák, amelyek megjelentetésében a vidéki múzeumok kiadványai, s a Folklór Archívum vállalnak elsősorban szerepet, mind gazdagabbá teszik ismereteinket témakörünk néphit oldaláról. 144 Külön szólok Krupa Andrásnak a Békés megyei szlovákok hiedelmeit, mágikus szokásait be­mutató publikációiról, amelyekben szintén megfelelő teret kap a születés, kisgyermekkor ide tartozó anyaga. 145 Gémes Balázs pedig a magzatel­hajtással kapcsolatos hiedelmekről ad alapos áttekintést országos vonat­kozásban a publikált és kéziratos források felhasználásával. 146 Pócs Éva

Next

/
Thumbnails
Contents