Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

dekben bontakozó vailásnéprajz ad tájékoztatást.

134 A magyar néphit egészének kutatásáról is megjelent elmélyült, elemző tanulmány a Néptudományi Intézet sorozatában Szendrey Ákostól,

135 ez azonban inkább felfogható az előző korszak záróakkordjaként. E téren Diószegi Vilmos munkásságától számolhatjuk a fellendülést. Az ő fő kutatási területével is érintőlegesen kapcsolatba hozható témák,

136 a bukovinai székelyek „ugos gyerekre" vonatkozó képzeteinek, gyógyító akcióinak ismertetése

1 3 7 kifejezetten ide tartozik. Feltétlenül utalnunk kell továbbá elméleti—módszertani irányító és szervező tevékenységére is. Már 1954-ben, a tótkomlósi kutatások keretében végzett munkája során kirajzolódnak azok az alapvető szempontok, amelyek meghatározóak az utóbbi két évtized néphitet feltáró terepmunkájában. Egyébként, a csak húsz évvel később napvilágot látó tanulmány külön fejezetben foglalkozik a születés, újszülött témakör hiedelmeivel,

138 gazdagítván, ül. megerősítvén az Emilia Horváthová és Manga János dolgozataiból

139 nyerhető ismereteinket. Diószegi alapvetését fejleszti tovább nagy körültekintéssel Pócs Éva Zagyvarékas néphitéről írott monográfiájában.

140 Ezzel lényegében készen áll a rendszer a recens néphit—népi gyógyászat anyagnak a lehető legnagyobb részletességgel, különböző nézőpontokból történő feltárására, bemutatására, s az így dokumentált gyűjtések alapul szolgálhatnak a modern szemléletű összehasonlító, elméleti kutatásokhoz. E rendszer tartalmazza a terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás időszakának, az újszülött- és csecsemőkornak — a tudomány mai ismeretei szerint — teljes hiedelmi vetületét valamennyi lehetséges összefüggésben. A módszert Madár Ilona is sikerrel alkalmazza sárrétudvari kutatásánál.

141 Némi finomítás, kiegészítés után sokszorosításra kerül az ilyetén kutatásokhoz használandó kérdőív,

142 aminek révén emelkedik a gyűjtőmunka színvonala. A kéziratban levő anyagok mellett nyomtatásban is megjelent Fehér Zoltán bátyai, Gulyás Éva jászdózsai néphitmonográfiája.

143 Az elmúlt két évtizedben egyre gyarapodó, mind igényesebb anyagfeltáró munkák, amelyek megjelentetésében a vidéki múzeumok kiadványai, s a Folklór Archívum vállalnak elsősorban szerepet, mind gazdagabbá teszik ismereteinket témakörünk néphit oldaláról.

144 Külön szólok Krupa Andrásnak a Békés megyei szlovákok hiedelmeit, mágikus szokásait bemutató publikációiról, amelyekben szintén megfelelő teret kap a születés, kisgyermekkor ide tartozó anyaga.

145 Gémes Balázs pedig a magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmekről ad alapos áttekintést országos vonatkozásban a publikált és kéziratos források felhasználásával.

146 Pócs Éva