Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

GYERMEKÁGY - A gyermekágyas táplálása

keretében vitt ebédek összeállításának szabott rendje volt. Kutatásaim azonban azt mutatják, hogy vizsgált időszakunkban ilyenféle szigorú kötöttségek nem voltak érvényben. Magyarázatként kínálkozik a szokás kopása, azonban az is lehetséges, miszerint a hagyományos formában sem volt olyan kizárólagos érvényű szabályszerűség. Ugyanis legtöbb idős adatközlő első rákérdezésre napok szerint sorolja fel az ételeket, az ellenőrző gyűjtések során azonban ugyanazon személynél ismét más sorrendet kaptam. Másrészt túlságosan nagy a variációk száma akár egy falun, társadalmi rétegen belül is ahhoz, hogy általánosítani lehetne. Számba kell venni, hogy alkalmanként véletlenszerűen esett közbe a pénteki nap, amelynél a vallás által előírt böjtöt tartották. A keresztelő időpontjának már vázolt variálódási lehetőségei is ezirányba mutatnak. Annyi kétségtelen, hogy voltak ilyenkor szokásosnak tartott ételek,

20 amelyekből ki-ki alkalmanként, anyagi lehetőségei szerint összeállította a menüt. Egyesek némi megszorítást említenek ugyan, amelyek azonban egy falun belül sem tekinthetők általános érvényűeknek. Természetesen a további leírás során érintem mindezt. Abban megegyeznek a vélemények, hogy levest minden alkalommal kellett vinni: A leves nagyon kell a fekvőnek, hogy legyen teji. A legidősebb őrhalmi adatközlőm szerint utolsó nap azonban már elhagyták a levest. Leggyakoribb volt a tyúkleves, benne az egész tyúkkal. A tehetősebbek

2 1 azonban igyekeztek, hogy egyszer-egyszer disznóhúsból, marhából főtt levest is vigyenek.

22 A húsleveshez mindig adtak csíkot.

23 Szegényebb komaasszony esetenként kolbászból főzött levest.

24 Pénteken tojásos leves (rántottleves, 2—3 tojás beléeresztve) vagy reszeltAeves (zöldségleves reszelttésztával) volt. Első napon a levest sokan tejeskávéval helyettesítették. Második fogásként húsételt minden alkalommal csak a módosabb komaasszony vitt. Ez lehetett töltetlen vagy töltött sült tyúk, tojásos hús,

2 5 aki még jobban rá akart tenni, prézlishúst (rántott szelet disznóhúsból) is készített. Általában azonban - a keresztelőt leszámítva - elég volt egyszer húst vinni. A szegényebbje ilyenkor is csak egy baromfit vágott le. A félig főtt tyúkot kivették a levesből, s azt készítették el üresen (töltelék nélkül, egészben kisütve), töltve vagy kisütték tojáson

26 A húsételt sülttojás (rántotta) is helyettesíthette, illetve végül is elmaradhatott a második fogás. Kötelező volt viszont mindig valamiféle édestészta. Ez lehetett pampuska (fánk), herőke,

21 ferentő,

2 8 mákos- vagy túróscsík (kifőzött metélttészta), rétes,

29 kifli,

30 túróslepény.

31 A két világháború között egyre kedveltebbé vált a szalajkás nevű tészta.

32 Többnyire pénteki napon, amikor nem volt hús, vitték a töltetlen {pusztakalács, üreskalács) nagyka-