Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

GYERMEKÁGY - A gyermekágyas táplálása

mindenki tartotta be, s ha az újabb terhesség jeleiből idevonatkozó következtetést lehetett levonni, a közvélemény elitélte a férjet. „Vót olyan, hogy szülés után mindjárt összebújt a feleségivei. Mondták is: Jaj, jaj, még vissza megesett a fekvőágyba'!" (Fábiánné Járja Márta, sz. 1908..örhalom). Indoklásul azt hozzák fel, hogy ez nem illik, egészségügyi szempontból nem mérlegelik. Másrészt úgy tartják, hogy szegény asszonynak is jár egy kis nyugalom, amikor nem köteles elviselni a számára különösebb örömöt nem hozó házastársi közeledést. A gyermekágyas táplálása A gyermekágyas fölerősödéséhez szükség volt a megfelelő táplálkozásra, amit elsősorban a komaasszony hagyományos ételhordása biztosított. E szokás megnevezésében területünk nem egységes. Hugyagtól keletre haladva mindenütt poszriknak (ritkábban proszlik) mondják: poszrikba ment a komasszony, proszlikot járt, proszlikot adott, őrhalomban ingadozó a jelentése: használják ebben az értelemben, de a nagy keresztelői lakomát is nevezik így. Egyesek szerint mind a kettőt jelenti együttesen. Az innen nyugatra eső magyar községekben csak az ünnepélyes keresztelői ebédet értik poszrik alatt.

12 A szlovák betelepítésű falvakban (Ipolyvece kivételével) egyáltalán nem ismerik e terminológiát. A szokás emléke náluk is megtalálható, de külön neve nincs, csak ilyenformán emlegetik: kosztot visz, vitt a komasszonyának, enni visz, hordtak enni

13 Körültekintő gyűjtéssel sem sikerült megállapítani, hogy a hagyományos forma szerint a szokásba tartozó ételhordási alkalmaknak volt-e szigorúan kötött száma, s ha igen, ez mennyi volt.

14 Ennek oka, hogy - mint majd látjuk — a szokás sokat módosult, változott az emlékezet által feltárható időszakban. Nehézséget jelent a templomi keresztelés és a keresztelői lakoma korábbi, alkalomszerű kettéválasztása, majd a keresztelés mind későbbre halasztása. Ugyanis sajátos módon, ha a keresztelői lakoma a komaasszony ételhordása szokásának utolsó napjával egybeesett, akkor a két szokás összekapcsolódik az informátorok tudatában. Ha azonban a poszrik időtartamán belül máskorra esett a keresztelő, úgy azt a napot nem számítják az ételhordási szokás alkalmai közé - noha keresztelőkor is vitt