Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Tragikus kimenetelű szülések

Morvay J., 1956. 103.). Aguggolva-térdepelve történő szülési módra nem emlékeztek. Egyébként az utóbbira vonatkozó, eddigi adatok a magyar nyelvterület keleti, ületve déli feléből származnak (Temesváry R., 1899. 43., Liszt N., 1906. 34-35., Garay Á., 1911. 223.,KissL., 1919. 86., Szendrey Zs., 1929/a. 194., Gönczi F., 1937.56., VajkaiA., 1943.1. tábla 2. kép,KreszM., 1960. 224.). 35. Ezen eljáráshoz másutt fűződtek olyan képzetek, hogy tőle agyerek „lejjebb megy", vagy ha rosszul feküdne, megfordul (Temesváry R., 1899. 48.). Én azonban magyarázatot már nem kaptam rá. 36. Vö. Nyáry A., 1909. 135. 37. Ugyanezt találta az Ipoly jobb partján Csáky K., 1979. 55. Vidékünkön a füstölés, bonyolult összetételű orális szerek, borogatások, masszázsok, szülőasszony megrázásának emlékei nem maradtak fenn(vö. Temesváry R., 1899. 48-53., Liszt N., 1906. 34., Gönczi F, 1937. 54-57., VajkaiA., 1943. 48., 58., 64.,Kresz M., 1960. 224.). 38. Ellenkező véleményt ld. Dörfler F., 1893. 111. 39. Módszeres rákérdezéssel sem találtam adatot a szülés eltitkolását (vö. Fülöp L., 1969. 12.), az ártó hatalmak megtévesztését (vö. Dörfler F., 1893. 114., Temesváry R., 1899. 51., 55., 83.), elűzését (vö. Jankó J., 1891. 283., VajkaiA., 1943. 43., Kresz M., 1960.224.), ártalmuk közömbösítését (vö. Temesváry R., 1899. 52., Liszt N., 1906. 42., Kiss L., 1919. 86.) célzó praktikákra, az oldás-kötés hiedelemkörén (vö. Temesváry R.. 1899. 51., Gönczi F., 1937.54-55.). zár-méhszáj megnyílása analógián (vö. Temesváry R., 1899. 51., VajkaiA., 1943. 48.) alapuló stb.(vö. Temesváry R., 1899. 48., 50-52, 57., Gönczi F., 1937. 54., Vajkai A., 1943. 48., Kresz M., 1960. 224.) eljárásoknak. Ez kétségtelenül összefügg a közegészségügyi viszonyoknak a kívánatosnál ugyan lassúbb ütemű, de vitathatatlan javulásával. Említésre érdemes itt a megye déli részén fekvő Kalló község körorvosának a „Közegészségügyi levelek" c. cikksorozatából a nógrádi bábaviszonyokkal foglalkozó részlet a Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1881. február 20-i számában. Elrettentő példaként sorol fel itt a szerző olyan praktikákat, amelyeket a parasztbábák akkoriban rendszeresen űztek. EmÜti a ráolvasást, imádságot, azon szokást, hogy „varázsszavakkal teleírt papírokat" akasztanak a szülő nő nyakába, tesznek a hasára. Szó esik a „kenegetés minden nemeiről, mértéktelen alkoholfogyasztásról, ,,aztán következik a megrázás, a köszülrészek vonczolása". A kisgyermeknek szánt ingecskét az apával agaira teríttetik, „a rossz szellemek elűzésére". Végül pedig a bába valamiféle saját készítésű, orálisan alkalmazott gyógyszeréről is. Minden bizonnyal ezen eljárások akkor széles körben ismertek voltak. 40. Ennek volt egy olyan célzata is később, hogy nézze meg, holly an könnyű születnyi. Zólyomi szerint ezt maga a bába kezdeményezte örhalom ban (Zólyomi J., 1980. 260.).