Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Tragikus kimenetelű szülések

Zólyomi J. vitatja azt is, hogy a fűtetlen kamrában télen aludtak (Zólyomi/., 1974. 42., 61.). 23. Ld. Temesváry R., 1899. 46. 24. E gyakorlat elterjedése Somogyban és Nyárszón szintén a két világháború közére esik (Gönczi F., 1937.57., KreszM., 1960. 224.). Kiss L. szerint viszont Hódmezővásárhelyen már az 1880-as években viaszosvászon lepedőt használtak (Kiss L., 1941. 340.). 25. A szülőasszony ruházatát illetően hasonló gyakorlatról informainak: Temesváry R., 1899. 46-47., Gönczi F., 1937. 53., Kresz M., 1960.224. 26. Az öltözettel kapcsolatban semmi mágikus szokás nyomára nem akadtam (vö. WlislockiH., 1896. 292., Temesváry R., 1899. 47., 51.). 27. Az 1910-es évektől volt a tanult bábáknak előírásszerű bőrtáskájuk (Kiss L., 1941.340.). 28. A köldökzsinór elvágására szolgáló egyéb eszköznek (vö. Temesváry R., 1899. 112.) emléke nem maradt fenn. Ugyanezt tapasztalta Gomboson Jung K., 1978. 35. 29. 1890-ben kiadott rendelet szerint a szülésznő kötelező kellékei: „egy tompa hegyű olló. 2 m hosszú vászonszalag, egy allövet fecskendő és egy irrigator, egy női húgycsap, 5 %-os karbololdat a kéz és a műszerek fertőtlenítésére, szappan, körömkefe, törölköző" (Nógrádvármegye szervezete és szabályrendeletei, I. Balassagyarmat, 1901. 178.). Kiss L. részletesen tudósít a hódmezővásárhelyi bábák első világháború előtti felszereléséről: fehér viaszkos lepedő, acél oUó, pertli, háziszappan, irrigator (KissL., 1941. 340.). 30. Hódmezővásárhelyen az 1860-as években még az utcán is bő, fehér kötényt hordtak a bábák (KissL., 1941. 339.). 31. Az ajtó rugdosásáról, ugrálásról nem tudnak (vö. Temesváry R., 1899. 42., 47-48., 52., VajkaiA., 1943. 48., Kresz NI., 1960. 224.). 32. Annak emléke már nem él, hogy ez a szülés titokban tartását célozta volna. Ugyancsak másodlagos magyarázattal lelte fel Nyárszón 1940 körül Kresz M., 1960. 224. 33. Levéltári adatunk megyei vonatkozásban - Zólyomi J. jóvoltából — Lapujtőről van az állva szülésre 1847-ből (Nógrád megyei Levéltár. Járásbírósági iratok 1854/1726/VIII/26/146.). A szakirodalomból magyar párhuzam mindössze Dunaszerdahelyről van, valamint a monarchiabeli román, rutén és szlovák nemzetiségektől említik (Temesváry R., 1899. 43.). 34. A két széken ülve történő szülést a múlt század végéről emŰti Maconkáról Csilléry K., 1948. 150. A két vüágháború közötti időszakból a palócoktól Manga /., 1979. 149. A közeli Szokolyáról Szendrey Á., 1938. 297. - Annak emlékét már sehol nem sikerült feUelni, hogy „lyukas széken"ülve szültek (vö.Reguly A., 1975. 103.,