Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Tragikus kimenetelű szülések

nak. Az a motívum érthetően nem jelentkezik, miszerint a mellőzött bába „szakmai féltékenységből" fejtsen ki ártó tevékenységet, tekintve, hogy vidékünkön - immár a recens anyag szerűit - egy időben falvanként hivatásszerűen többnyire csak egy asszony látta el a szülésznői teendőket. Egyébként a rontó tevékenységet folytató bábákról ismert adatok döntő hányada nagyobb lélekszámú, alföldi településekről származik (Bihari A., 1980. 99-101., Madár !.. 1967. 188-194., ÖrsiJ., 1974.355., SándorM.né. 1976. 198., 200., 201., 208., SzathmáriI., 1978. 227-288.). 16. Falvaink hagyományos társadalmában elképzelhetetlennek tartották azt, az alföldi mezővárosokból ismert gyakorlatot, amely szerint a fiatalasszony, különösen első szülése alkalmával hazaköltözött szülei házához, s felépüléséig ottmaradt (vö. KissL., 1941. 208., Tárkány Szűcs E., 1944. 82., Balogh L, 1973. 256., ÖrsiJ, 1974. 360., ritka előfordulással említi még: Szathmári I., 1978. 227., Jung K., 1978. 32.). 17. A szakirodalomból idevonatkozó részletek általában nagyobb számú résztvevőre engednek következtetni (vö. Temesváry R., 1899. 57., Kiss L., 1919. 87., Gönczi F., 1937. 55., Kresz M., 1960. 224.). A tirpákoknál viszont csak a fiatalasz szony anyja és anyósa segíthetett (MárkusM., 1943. 165.). 18. Gyűjtéseim során a szülőágy elkészítéséhez kapcsolódó mágikus eljárást nem találtam, noha a szakirodalomból gazdag idevonatkozó anyagot ismerünk (pl. Dörfler F., 1893. 111., Temesváry R., 1899. 44., 55. .Gönczi F., 1937.55-57.). Érdemes viszont megjegyezni, hogy a Dörfler F. által még részletesen ismertetett kalotaszegi szokás emlékét Kresz M. sem találta meg mintegy fél évszázaddal később (Dörfler F.. 1893. 111., Kresz M.. 1960.224.). 19. A földön szülésről tudósít a ütkei római katolikus plébánia História Domusa az 1868- 1877-ig terjedő időszakból: „...a szülésnél ama szokás, hogy a gyermekágyas asszonyt a szoba közepén a földre fektetik, s ott szüli gyermekét.." Ezen adatra Zólyomi /. volt szíves figyelmemet felhívni. - Morvay J. tapasztalata szerint a Mátraalján a múlt század második felében már ritkaságnak számított a földön szülés, inkább csak haüomásból emlegették néhányan (Morvay J., 1956. 103.). 20. Ugyanez a véleménye Görcczznek is (Gönczi F., 1937. 57.). 21. Századunk elején már kizárólag ágyban szültek Dávodon (Göldner M., 1971. 33.), Berettyóújfaluban ekkor ingadozó még a gyakorlat (Szathmári I., 1978. 228.). Tétetlenben szintén ebben az időben a bába szerint évi 40-50 szülésből legalább 30 a földön történik (Liszt N., 1906. 33.). 1930 körül Somogy megyében már ritka eset a földön szülés (Gönczi F., 1937. 57.). 22. Annak emlékét már nem találtam meg, hogy télen is a fűtetlen kamrában történt volna a szülés (vö. Istvánffy Gy., 1911. 227., Morvay J, 1956. 102-104., 195-196.). Szeder F. a múlt század elején is azt tartja általánosnak, hogy télen a házban szültek (Szeder F., 1819. 42.). Megjegyzem, Nógrád megyei vonatkozásban