Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Tragikus kimenetelű szülések

testen viselése is (Bene NagyJ., 1940. III. 65.,Bálint S., 1971. 640.). Másrészt ugyancsak ismerünk a szakirodalomból adatokat arra vonatkozólag, hogy számos előjelből véltek következtetni a szülés lefolyására (Temesváry R., 1899. 50., 53., 92.). 10. Az oklevél megszerzéséhez hivatalosan szükséges követelmények voltak: „becsületes előélet", férjes vagy özvegyi állapot és némi írás-olvasás készség. A képzés öthónapos tanfolyam volt valamelyik bábaképezdében. 11. Néhány adat a helyi bábaviszonyok alakulásáról. 1820 körül egész Nógrád megyében mindössze két tanult bába volt, akik Balassagyarmaton, illetve Gácson működtek (Mocsáry A., 1820-1826. IV. 257.). Egy 1850-es kimutatás gyűjtőterületem vonatkozásában Balassagyarmaton 9, Szécsényben 2, Szügy ben 1 tanult bábát tart számon (Nógrád megyei Levéltár 3365/1850.), Reguly 1857-ben csak parasztbábákról tesz említést (Reguly A., 1975. 103.). A megyei tisztifőorvos 1885-ös jelentése az Ipoly menti községek közül mindössze Érsekvadkertró'I emÜt okleveles bábát (Habonyi Z., é. n. 15.), akinek gyűjtési tapasztalataim szerint meglehetős nagy kihagyás után, csak 1910 körül lesz utódja. A közegészségügy területén tett országos erőfeszítések megyénkben is érezhetők. 1890-től minden 1500-nál nagyobb lélekszámú községet rendeletileg köteleznek, hogy községi szülésznőt alkalmazzon (lehetőleg okleveles bábát), 1913-tól pedig 800 lakosra szállították le a határt (Nógrádvármegye szabályrendeletei. Balassagyarmat, 1895. 178. Nógrádvármegye újabb szervezete és szabályrendeletei. Balassagyarmat, 1916.254.). 1911-ben 168 ,

rendes, okleveles" és 161 „tiszti orvos által képesített, cédulás" bábát tartanak nyüván a megyében (Nógrádi Hírlap, 1911. augusztus 18.). - Egyébként a bábák rendeletüeg előírt kötelességei a következők voltak: „...a terhes nőnek tanácsot adni, a szüléseknél a szükséges segélyt nyújtani, szülés után legkevesebb nyolcz napig a szülő nőt és gyermekét a szükséges ápolásban részesíteni, az utóbbi gondozását ületőleg az anyát oktatni kötelességére... csak a gyermek ágyas nők s csak az ezek és újszülöttek által használt ágy vagy ruhanemük mosása engedtetik meg" (Nógrádvármegye szabályrendeletei. Balassagyarmat, 1895. 179.). 12. Ld.mégZő/yom//., 1980.260. 13. Ugyanerről tudósít Hódmezővásárhelyről Kiss L., 1941. 336. 14. A kislélekszámú, meglehetősen szegény nógrádi falvakban a bábák nem gazdagodtak meg úgy, mint egy társadalmüag differenciáltabb alföldi mezővárosban (vö. KissL., 1941. 336., 340-341.). 15. Hasonló gyakorlatról parasztbábák esetében ld. Kiss L., 1941. 336. - Itt jegyzem meg, hogy a bábák boszorkány voltára utaló hiedelmeket gyűjtésem során nem találtam. Bár a bábák kétségtelenül elvégeztek a szülés során különböző mágikus praktikákat részben a jelenlevők kérésére, részben pedig azért, hogy a páciens családja elégedett legyen tevékenységükkel, s így nagyobb honoráriumra számíthassa-