Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Tragikus kimenetelű szülések

JEGYZETEK 1. Berettyó új faluban a közösüléstől számították: egyesek szerint azonnal, másokszennt 8-9 napra fogamzik meg a gyermek, s ehhez adták hozzá a 9 hónapot (Szathmári I., 1978. 227.). 2. Ugyanezt tapasztalta Kresz M., 1960. 224. EUenkező adatok, amelyek komolyabb előkészítésről informálnak: Pintér S., 1891. 97-98., Felföldi L., 1976.425., JungK, 1978. 32. 3. Vö. Istvánffy Gy., 1911. 227.. Gönczi F., 1937. 50. - Vidékünkön a hagyományos felfogás szerint elég egy évben kétszer, húsvétkor és karácsonykor e szentségekhez járulni. 4. Más kutatók a magzat első mozdulásához kötik a csecsemőkelengye készítésének megkezdését (Kiss L., 1919. 86., Timaffy L., 1975. 209.). Nyárszón pedig közvetlenül szülés előtt állították össze (Kresz M., 1960. 224.). 5. A csecsemőkelengye készítőit illetően megoszlanak a rendelkezésre álló irodalmi adatok. Nyáry A. szerint a palócoknál közbü adták, azaz a „házközösség" állította ki (Nyáry A., 1931. 171.), a Mátra vidékén, Túrán valamennyi gyermeknél az anyai nagyanya adta az első kelengyét (Morvay J., 1956. 59., 195., Fülöp L., 1969. 16., Schram F., 1972. 100.). Martoson mindkét nagyanya hozzájárult, de az apai nagyobb mértékben (Fél E., 1944. 27.). 6. Wö.KissL., 1919. 86., Timaffy L„ 1975.209-210. 7. Hasfolt: a bevarrott ujjú ingváll nyaka hasítékjának két oldalán futó, apró, levarrott hajtásokat keresztben, a meü alatt lezáró, keskeny pánt. (A hasíték egyébként nem tartott a hasfoltig, csak éppen annyit engedett, hogy bele tudjanak bújni.) 8. Az emlők előkészítésének régebbi módját, miszerint férjükkel szopatták, nem ismerik vidékünkön (vö. Temesváry R., 1899. 27.). 9. Meglepő, hogy a szülés mágikus jeUegű előkészítésére a ruhateregetés terhesség alatti tiltásán kívül más emléket nem találtam. Csáky K. is mindössze azt említi, hogy lakodalomkor a vőlegényes házhoz érkezvén, egy tojást földhözvágtak a menyasszony előtt (Csáky K., 1979. 52.). Pedig a szakirodalom gazdag olyan, lakodalomhoz kötődő (Gönczi F., 1937.52 -53.), a terhesség idejére érvényes (Dörfler F., 1893. 108., Temesváry R., 1899. 24., 37-38., 40., 53., 56., Luby M., 1935. 146., Gönczi F., 1937. 38., 49-50., 53., Krupa A., 1974. 77-78. Nógrád megyéből egy korábbi adat:Benkóczy E., 1905. 103.) mágikus előírásokban, cselekvésekben, amelyekkel a könnyű szülést igyekeztek előre biztosítani. Dörfler F. elsősorban a magyar nyelvterület déli sávjából különféle amuletteket ír le, amit szerencsés szülésük érdekében viseltek az asszonyok (Dörfler F., 1893. 109.). Ide kapcsolható a ponyvaimádságok