Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

menyecskéhez, gyermekágyashoz, újszülötthöz fűződő viszonyát. Mindezeken túl a mű olvasása során összeáll bennünk a kép a születés egész szokásköréről az adott időmetszetben, illetve adott népességre értve.

101 Visszatérve Fél Edit kutatásaihoz, a bukovinai székelyek rokonsági intézményeiről megjelent dolgozatában is találunk utalásokat a gyermek családon belüü helyzetére, a meddő házasság problémájának adoptációval történő feloldására.

102 Többet mond azonban számunkra tiszaigrai dolgozata. Itt részben újabb adatokat kapunk a terhes asszonyt, szülő nőt, gyermekágyast körülvevő, szűkebb és tágabb közösség viselkedésének szabályairól,

103 a szerző utal az újszülött helyére a családban, tágabb közösségben, illetve részletesen végigkíséri a gyermeknek a társadalomba való fokozatos beilleszkedését,

104 valamint summázza a komasági intézmény funkcióját, lényegét.

105 Molnár Maridnak a párválasztásra irányuló borsodgeszti kutatásai is szolgálnak néhány közvetett adattal az egygyermek-rendszert, szaporulatra vonatkozó mentalitást illetően, s történik utalás a komaválasztás szempontjaira is.

106 Ruitz Izabella ifjúkort vizsgáló tanulmányában a keresztelő a fiatalság társaséletének aspektusából merül fel, mint egyik nagyszabású szórakozási alkalom, és szintén szó esik a keresztszülők kiválasztásának szempontjairól is.

107 Bencsik János a rétegződésbeli különbségek megnyilvánulásait kutatván Hajdúböszörményben, utal a keresztszülők kiválasztása terén a mezőváros módos és szegény rétegei között mutatkozó eltérésekre, továbbá arra, hogy a bábák személyéhez fűződő viszonyban megegyeznek.

108 Zöldi Pál személyes élményekből merítő leírása a paraszti gyermeknevelést tárgyalja, s tekintve, hogy ezt a „bölcsőtől" indítja, néhány gondolattal kapcsolódik témánkhoz.

109 Örsi Julianna a hajdúböszörményi családi életről írott tanulmányában részletesen elemzi a szülő—gyermek viszonyt, s hasznos információkat szolgáltat a leány házasság előtti felkészítéséről, megesett lányok, törvénytelen gyermekek társadalmi helyzetéről is.

110 Bár Fél Edit már 1948-ban, a társadalomnéprajz addigi eredményeit összefoglaló, s további útmutatóul szolgáló munkájában felhívja a figyelmet a műrokonság intézményeinek kutatására,

111 az említett művek kisebb részletein túl, meglehetős késéssel jelennek meg erre koncentráló publikációk. Mindössze Gunda Béla figyelme terjed ki, a gyimesi csángók rokonsági terminológiáinak vizsgálata keretében, a komasággal összefüggő elnevezésekre, azok által jelzett viszonyra.

11 2 A Magyar Néprajzi Atlaszba bekerül két kérdés, amely a komaság intézményének strukturális és tartalmi megközelítését célozza, nevezetesen:, a keresztszülők száma a századfor-