Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

dulón, illetve a keresztszülőválasztás elvének változása a századfordulótól. Az idevonatkozó összegyűlt anyag, Morvay Judit értékelésével,

11 3 helyet kap az Atlasz eredményeiről hírt adó, előzetes válogatásban.

114 1971-ben adja közre Gergely Katalin a komasággal kapcsolatos, részletes, mezőcsáti gyűjtéseit.

115 Elmélyültebb értékelést azonban csak Örsi Julianna karcagi gyakorlaton alapuló dolgozatából kapunk.

11 6 A keresztszülők kiválasztásának, közvetlenül a szülés, keresztelés körüli szerepüknek bemutatása mellett, elsőnek ő helyez hangsúlyt a keresztszülők és keresztgyermek közötti későbbi kapcsolat feltárására. Egy-egy kérdés alaposabb megvilágításához történeti fonásokat is felhasznál, s körültekintően kíséri nyomon a változásokat, egészen a gyűjtés idejéig, kitérvén a névadó ünnepségek térhódítására is.

11 7 Rövid összegzésében tisztázza a komaság helyét, annak alakulását a század első felének karcagi társadalmában.

118 — Itt utalok Béres Csaba tanulmányára,

119 amely sajátos oldalról közelít a komaság kérdéséhez, számbavéve e műrokonsági formára vonatkozó utalásokat a magyar népmese any ágban. Megemlítem még, hogy Lévainé Gábor Judit a barátságkötő ifjúkori népszokást, a komáldst, mátkálásX. vizsgáló tanulmánya kiindulásaként elméletileg tömören tisztázza a komaság fogalmának mindkét irányú jelentését, s ismerteti a gyűjtött anyag alapján a komatál terminológia értelmezésének változatait.

1 20 Hozzávetőlegesen a társadalomnéprajz bontakozásával egyidőben fordul a jogászok egy csoportjának érdeklődése a népi jogszokások felé.

121 E kutatásokhoz kiadott kérdőívekben a családjogon belül a gyermekhez kapcsolódó részletek, az örökbefogadás és öröklés egyes kérdései érintkeznek témánkkal.

122 Elsősorban a megközelítés más ezen kutatásokban, hiszen a felvetődő problémák részint beletartoznak a társadalomnéprajzba, s a korábbi szokásleírások egy része is kitér e jelenségekre. A helyszíni gyűjtésen alapuló feldolgozások meglehetősen tág aspektusból közelítenek a jogszokásokhoz, így olyan kérdések, mint a terhes asszonnyal kapcsolatban illendőnek tartott családi, szomszédsági viszony, a gyermekágyassal szembeni kötelezettségek, az örökbefogadás, az özvegyasszony családi és társadalmi státusának alakulása annak függvényében, hogy van-e gyermeke, a megesett lány, törvénytelen gyermek helyzete, a magzatelhajtás erkölcsi megítélése stb. mellett, illetve ezek háttereként rögzítik a születés körüli mágikus szokásokat, keresztelő, avatás, lefolyását is.

123 A másik nagy tématerület, amelynek utóbbi négy évtizedet átfogó kutatási eredményei jelentősek számunkra, a néphit, népi tudás. Szempontunkból számontartandó eredmények először a népi gyógyászat terén