Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
BEVEZETÉS
kitér a lakomaságra 8 7 Emellett további észrevételeit, gondolatfelvetését is hasznosít lia tjük (újszülött, fiatal anya, meddő asszony, megesett lány, törvénytelen gyermek, bába családon, illetve tágabb közösségen belüli helyzete), s az anyag bemutatása során végig szem előtt tartja a rétegződésből fakadó eltéréseket, utal az időbeli változásokra. Még több tanulsággal szolgálnak számunkra a nagycsalád-rendszerre irányuló martosi kutatásai. Egyrészt külön egységben tárgyalja mindazokat az alapvető kérdéseket, amelyek a gyermeknek a családon belüli helyzetére, jogállására vonatkoznak (családba-fogadás, csecsemő, kisgyermek gondozása, a gyermek, mint az anya „tulajdona", a házasságon kívül született gyermek, árvagyerek, a gyermekek rangsora születésük egymásutániságából fakadóan, a gyermek „értéke" a családban, nemzőtárs). 88 Ezen túl további olyan részleteket érint különböző megközelítésből, amelyek fedésbe hozhatók a tágabban értelmezett születés-problémakörrel (az asszony családon belüli státusának alakulása a gyermekszületés következtében, 89 a komaság, mint a műrokonság egyik fajtája, 90 a gyermek családi hovatartozása egyik vagy másik szülő halála esetén, 91 rokonsági terminológiák, 92 örökösödési vonatkozások törvénytelen gyermeknél 93 ). Amennyire a rendelkezésre álló források lehetővé teszik, a szerző a feltárt anyagot belehelyezi az országos képbe. Egészét tekintve társadalomnéprajzi indíttatású Kresz Mária 1944-ben készült, „A gyermekkor és ifjúkor néprajza egy kalotaszegi faluban" című doktori értekezése, 94 melynek sajnos csak néhány részlete, s az is jóval később jelent meg nyomtatásban. A munka első része, amely a legfiatalabbak korcsoportjával foglalkozik, 95 a szerző komplex módszeréből fakadóan, akár úgy is felfogható, mint a csecsemőkor témamonográfiája. A terhesség, a szülés, keresztelő, csecsemőgondozás kérdéskörét a mágikus és gyakorlati összetevők, a gyermekfolklór, a társadalmi vetületek szoros egységében tárgyalja, példát mutatván a szokáskutatóknak is a problémakör korszerű megközelítésére. Morvay Juditnak ugyancsak a nagycsalád szerkezetét feltáró kutatásai részben a korábban megfogalmazódott kérdésekre adnak választ a mátraaljai palócoktól, 96 másrészt további idevonatkozó részletekre derül fény (a kisgyermek és fiatal anya elhelyezése, mozgástere a házban, 97 a nemi élet házasságon belül és a gyakori szülések visszahatása a házastársak szexuális kapcsolatára, 98 a gyermek „értéke" nem szerint 99 ). A szerző külön fejezetbe gyűjti az anya és gyermekei, valamint a komaasszonyok egymás közötti viszonyára vonatkozó megfigyeléseit, 100 az egyes családtagok közötti kapcsolatok bemutatása során, ha indokolt, érinti az illetőknek a terhes
