Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

TERHESSÉG - A terhes asszony életmódja

az asszony az urával kedves lenni.

214 Több adat szerint erre az anyós is figyelmeztette a menyecskét. A magyarázat itt nem a terhesség konzerválását célozza, hanem így tartották illendőnek, meg aztán az asszonynak ilyenkor főképp nem kellett. 3S Többen azonban úgy vélekedtek: Ha nem akartuk, hogy elmenjen máshoz, hát hagytuk, itt jegyzem meg, hogy az asszony ugyanott aludt terhessége alatt is, mint egyébként, férjével, kisebb gyermekével egy ágyban.

36 Ha olyan eset adódott, hogy az állapotos asszony meghalt, a koporsóba mellé tettek az újszülöttnek egy váltás ruhácskát, pelenkát, hogy legyen neki a másvilágon.

3 7 A templomi szabott elhelyezkedésben nem történt változás. Ugyanott állt a menyecske a padok előtt vagy között - melyik faluban hogy volt szokás -, vagy további terhességeinél a kórus alatt, amíg el nem érkezett a szülés ideje. Ha az idős asszonyok sajnálták is őket, a falu közvéleménye szerint elképzelhetetlen volt, hogy helyet szorítsanak nekik a padban. Ha rosszul lett, kivitték, s miután magához tért, vagy visszament a templomba, vagy valamelyik asszonyrokon hazakísérte. A következő ünnepen újra csak a megszokott helyén kellett állnia. Nem tudnak arról, hogy a terhes asszonyoknak védőszentjük lett volna:

38 imádkoztunk, mef féltünk, de mindegy vót, hogy kihez. A legidősebbek szerint a szerencsés szülésért mondott fohászt, imádságot a szabad ég alatt kellett elmondani, s olyankor, amikor a nap nem volt fenn. Hasonló célból ajánlatos külön böjtről, vallási fogadalmakról nem tudnak.

39 Olyan utalást sem találtam, hogy az asszony terhessége alatt a férjnek istenfélőbb életmódot kellett folytatnia,

40 vagy bármilyen jellegű szabály, megkötés vonatkozott volna reá. JEGYZETEK 1. Róheim G. a halálmadárró! írott tanulmányában európai adatokkal támasztja alá a bagoly, mint lélekvivő madár (elragadja a haldokló lelket, ugyanakkor el is hozza a másvilágról az új lelket) képzetét (Róheim G., 1913. 34-35.). A magyar anyagban viszont csak a halált jelző bagoly alakját találta meg. Noha Temesváry R. is hoz olyan adatot, mely szerint a házon megszólaló kuvik leányka közeü születését jelzi (Temesváry R., 1899. 29.). Ebbe a képzetkörbe illeszkedik adatom is, amely egyébként leg-