Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

TERHESSÉG - A terhes asszony életmódja

Bár úgy tartják, félidő a határvonal, gyakorlatilag azonban ki mennyire vastagodott meg, tehát általában öt—hatodik hónaptól már némi módosulás állt be az öltözködésben. Az alsószoknyák száma mindenkinél csökkent, a felsőtestre való, derékhoz szabott ruhadarabokat kiengedték, kitoldották. A féketöt nem illett felvenni, ettől kezdve kikötött menyecskekendőben jártak.

2 7 E vonatkozásban is érvényesült a terhességnek immár ésszerűtlen, makacs titkolása: Vót, amelyik csak hordta a féketőt félidő után is, mer úgy gondulta, nem tudták rótta. A második világháború után azokban a községekben, ahol még élt a viselet, a féketőt hét—nyolcadik hónapig is felvették. Sőt az 50-es években volt, aki utolsó napokig hordott - bár ezt már megszólták. Mióta kinemesedtek, vagyis elhagyták a hagyományos viseletet, könnyebben öltöznek az állapotos asszonyok, s a 60-as évektől terjedt a kismamaruha is. őrhalomban, Hugyagon az volt a szokás, hogy első gyermeknél, amikor a menyecske anyja tudomást szerzett leányának állapotáról, értesítette a bábaasszonyt. Legtöbb helyen azonban nem volt ennek kialakult rendje.

28 Alkalmi találkozáskor megkérdezte maga a fiatalasszony (különösen ha már nem első szülés volt) vagy édesanyja, hogy elfogadja-e a bába? Ha megbíznak bennem, szívesen — volt a válasz. Szülés előtt a bábának nem voltak kötelezettségei. Ha valaki netán tanácsért fordult hozzá, azt kisegítette, inkább azonban ő kereste a kapcsolatot a fiatalasszonyokkal. Útközben megállította őket, ha több ideje volt, felkereste a házat.

29 Ilyen alkalomszerű beszélgetésekből szerezte be a számára szükséges információkat, s néhány jótanáccsal mindig ellátta a menyecskét. Rajta kívül első terhességnél az asszony anyjánál érdeklődött.

30 A hányást, szédülést, gyomorégést, émelygést, májfoltok jelentkezését természetesnek tartották. Általános vélemény, hogy megelőzésük, gyógyításuk eredménytelen, illetve felesleges, majd elmúlnak maguktól szülés után.

31 Egyesek szerint túl sok hányás nem törvényszerű, s hársfateát, szódabikarbónát, újabban feketekávét javasolnak ellene (Ludányhalászi, Mihálygerge).

3 2 A terhességgel járó fiziológiai jelenségeknek inkább vélt jósló szerepük miatt tulajdonítottak jelentőséget. A születendő gyermekre vonatkozókat már tárgyaltuk (pl. májfolt — kislány születik, sok rosszullét — fiú, hányás, gyomorégés — szép haja lesz). Ha az asszonynak idő előtt megindult a teje, abból pedig arra következtettek, hogy jól és sokáig tud majd szoptatni (Ipolyfödémes).

33 Amennyiben a kérdésben sikerült tájékozódnom, a terhesség alatti nemi életről az volt a vélemény, hogy ha mán tudta, akkor nem szokott