Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

ráját monografikusán bemutató művek,

78 ismeretterjesztő célzatú összefoglalók

79 alapján a témakörhöz tartozó, főleg hiedelem-és szokásadatok további földrajzi elterjedtségét regisztrálhatjuk. Sajátos jelenség, hogy a mi szempontunkból számottevőbb leírások mindegyike egy-egy nemzetiségünk hagyományaira vonatkozó ismereteinket gyarapítja.

80 Berze Nagy János nagyszabású vállalkozása viszont a Baranya megyei magyar anyagból szolgáltat bőségesen adatot, elsősorban a „Születés, gyermekkor" fejezetcím alatt.

81 Folyamatosan látnak napvilágot a két Szendreynek, immár A magyarság néprajza adott fejezeteinek megírása során szerzett tapasztalatait összegző, a további kutatáshoz útmutatóul szánt tanulmányai, amelyeket a korábbi átfogó—rendszerező dolgozataikhoz hasonlóan használhatunk. A forrásanyag kiszélesítése szempontjából utalnék csak külön Szendrey Zsigmond azon dolgozatára, amellyel történeti forrásokban fennmaradt hiedelmeket tesz hozzáférhetővé, noha megállapítja, hogy „a családi élet babonáiról" alig maradt feljegyzés.

8 2 A készülő babonaszótárból közölt cikkelyek konkrétan nem vonatkoznak témánkra, de egy-egy, minket is érdeklő részletnek a hiedelemanyagban való elhelyezését könnyítik.

83 Az említetteken kívül hozzávetőlegesen a 70-es évekig a szokáskutatás területéről alig kapunk a születés témakörre vonatkozó információt. Annál nagyobb jelentőségük van viszont azoknak az eredményeknek, amelyek tudományunk elvi, módszertani megújulása, mai néprajzi életünk kibontakozása folyamán másirányú kutatások területén születtek. Időbeliség és fontosság szempontjából egyaránt a társadalomnéprajzi vizsgálatoké az elsőbbség. Kiss Lajosnak „A szegény asszony élete" című munkájában a születéssel, csecsemőkorral kapcsolatos részletből

84 az érdemel említést, hogy az állapotos és gyermekágyas asszony mindennapi életére is tartalmaz néhány utalást, s a csecsemő gondozását az anya, a család hétköznapjainak keresztmetszetében igyekszik bemutatni. Továbbá jelentős számunkra az, hogy először e műben olvashatunk részletes ismertetést a bábák társadalmi helyzetéről, konkrét részleteket munkájukról.

85 Lényegében a falukutatókhoz is kapcsolható, de itt említem Kovács Erzsébet sárpilisi megfigyeléseit a születéskorlátozás motivációira, a terhes asszony, gyermekágyas életmódjára, a falu hozzájuk való viszonyára vonatkozólag.

86 A módszeres, helyszíni gyűjtésen alapuló társadalomnéprajzi kutatások megindulása Fél Edit nevéhez fűződik. Már Kocs községről írott monográfiájában az új szempontok figyelembevételével tekinti át a születés körüli teendőket, s a tágabb rokonsági kapcsolatoknál