Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

TERHESSÉG

TERHESSÉG A közeli gyermekáldásra különböző véletlenszerű eseményekből következtettek. Általánosan elterjedt hiedelem szerint, aki felé pohár dől ki — lettlégyen akár nő, akár férfi —, ott hamarosan gyermek születik. Napjainkban is gyakran mondják: no, feléd fordo"t, baba lesz! — ha már nem is hisznek az előjel feltétlen érvényében. Más változat szerint a vendégség alkalmával feldőlt pohár a háziak közeü gyermekáldásának előjele. Ha lagziban borul fel pohár, az az ifjú pár gyors szaporodását jelenti (Örhalom). A gólya megjelenéséből hasonló következtetést vontak le: Ha gólya szállt el a ház fölött, mán gyütt is a gyerek (Örhalom). Mások véleménye szerint ez csak akkor következik be, ha a gólya rá is száll a kéményre (örhalom, Ipolyvece). A kuvik is jelentheti ugyanezt. „Az úgy van, hogy a kuvik nem egyfurmán szól. Ha azt kiabálja, hogy Kivisz! Kivisz!, akkor meghal valaki, de ha úgy szól, hogy Fiú! Fiú!, akkor gyerek lesz" (Litke).

1 Amikor két asszony nagyobb ruhadarabot csavart ki mosás után, azt tartották, amelyik felé forog a csavarás, az hamarosan számíthat gyermekáldásra (Litke).

2 Álombeli előjelről szintén tudnak: ha a menyecske azt álmodta, hogy halat fogott meg, akkor úgy maradt, azaz állapotos lett (Érsekvadkert).

3 A fiatalasszony első alkalommal jobbára csak akkor bizonyosodott meg ténylegesen terhességéről, amikor ezt alakjának elváltozása már egyértelműen mutatta. Mint láttuk, a fogamzásról érdemi felvilágosítást nem kapott előzőleg. Mindössze annyit tudhatott, hogy akkor (coitus alkalmával) csinyálódik a gyerek, s hogy ez bekövetkezik-e vagy sem, az az isteni akarat, illetve véletlen függvénye. A racionális ismeretek hiánya mellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy a korán férjhez adott lányok gyakran biológiai értelemben sem voltak érettek a házaséletre. Meglehetősen