Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - Egyéb kvalitatív törekvések

asszonyt nem kímélték a munkában, mondván, legalább elmegy a gyerek. 43. Az utóbbi információ Vámos István doktortól származik, aki 1939-től praktizált körorvosként Ludányhalásziban és Nógrádszakálban. A hüvelyöblítést nem coitus után, hanem a terhességről megbizonyosodván alkalmazták. 44. Gőzölésre, füstölésre vonatkozólag nem kaptam pozitív választ (vö. Temesváry R., 1899. 22., Gönczi F., 1937.25.). 45. Vö. Schram F., 1968. 701. 46. Rákérdezéssel sem sikerült értékelhető információt kapnom a nyetata gyökérrel kapcsolatban (vö. Nyáry A., 1906. 289., Schram F., 1968. 701.). Megjegyzem, e növény főzetének abortiv hatása általánosan ismert volt a szlovák és cseh területeken is, s a szlovákoknál ugyancsak hetata a neve (Mjartan.J., 1974. 59., ugyanitt 12. jegyzet további irodalommal). 47. Különféle gyökerek felhelyezésére nem emlékeznek (vö. Kovács /., 1937. 132., Grynaeus T., 1974. 232.,KrupaA., 1973.191-192.). 48. Az üyen „specialisták" megjelenését az Ipoly jobb partjának községeiben Csáky K. az 1930-as évekre teszi (Csáky K., 1979. 54.). 49. Csak némüeg javított egészségügyi szempontból a helyzeten, hogy a két világháború között már esetenként orvos fejezte be az így megindított vetélést. 50. Csesztvén pl. a 20-as évek elején a szülésznő lánya is teherbe esett házasságon kívül. Ha mán csinálta vóna, a saját lyányának csak megcsinálta vóna! - mondják indoklásul a falubeliek. 51. A magzatelhajtás paraszti gyakorlatának időbelisége kapcsán erősen megoszlanak a vélemények, különösen, ha az orvostörténeti, jogtörténeti kutatásokat is bekapcsoljuk (rövid áttekintésüket ld. Gémes B., 1975. 235-238.). Véleményem szerint a történeti források interpretálása e kérdésben nem kevés nehézséget jelent. Másrészt a néprajzi anyaggyűjtésnél is az idevonatkozó, szórványos vagy általános tudás aktiválódásának mértéke a lényeges. Ennek tisztázása viszont további nehézségeket rejt magában. A felmerülő elméleti, módszertani kérdések eldöntését, a szakirodalmi adatok öszszevetését jelen esetben nem tekintem feladatomnak. Gémes B. készülő, átfogó feldolgozásától várhatunk minden bizonnyal előrelépést. Mindössze a helyszíni terepmunka során szerzett tapasztalataimat igyekszem összegezni, s utalok a területemhez kapcsolódó néprajzi párhuzamokra. - Az Ipoly jobb partján végzett gyűjtései alapján Csáky K. szerint a századfordulón ismertek voltak magzatelhajtó eljárások, s a ,,merészebbek" és a „rosszabbak" alkalmazták is (Csáky K., 1979.53-54.). Zólyomi vidékünk uradalmi cselédségére vonatkozólag arra a következtetésre jutott, hogy a nem kívánt terhesség megszüntetésére irányuló cselekvésekhez viszonylag gyakran folyamodtak. A negatív születésszabályozó eszközöket azonban nem részletezi, csak a nehéz tárgyak emelését és konkrétan meg nem határozott külső beavatkozást említ (ZólyomiJ., 1980.257-258.).