Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - Egyéb kvalitatív törekvések

52. Az idevonatkozó paraszti nézeteket országos vonatkozásban, történeti szempontokat is figyelembe véve, részletesen tárgyalja Gémes B., 1975. 236-237. 17. jegyzet. 53. Csak konkrét rákérdezésre kaptam adatot: beszéltek Hlyet..., hallottam... Országos összefüggésben ezen hiedelmekről ld. Gémes B., 1975. 241-243., 250-254. 54. Ennek számbavételére a születéskorlátozás terjedésének kérdésében felhívja a figyelmet még Beck Z., 1965. 602., Jung K., 1978.30. - A paraszti családfák felgyűjtése során tapasztaltam, hogy az első világháború előtt a nagyszámú gyermekből jó, ha kétharmada, fele megérte a házasulandó kort. 55. Hasonló következtetésre jutott Kresz M., 1960. 220., Madár /., 1967. 26. 56. így vélekedik:KreszM., 1960. 220.,SzathmáriI., 1978.223. 57. Morvay J. szerint a csecsemőgyükosság egy átmenetileg alkalmazott forma: amikor egyre sürgetőbb az igény a születéskorlátozásra, de hathatós védekező eszközök még nem állnak rendelkezésükre (Morvay J. szíves szóbeli közlése). Gémes B. a legősibb, s eredetileg egyetlen formának tartja, amely azonban a terhességmegszakítás és fogamzásgátlás megjelenése után is létezett, mindössze gyakorisága csökkent (Gémes B., 1975. 234.). 58. Csakúgy, mint a magzatelhajtásnál, a csecsemőgyilkosságok kiderítésében sem volt segítségére a falu vidékünkön a hatóságoknak. Ennek éppen eUenkezőjét tapasztalta Szathmári I., 1978. 223. Kalotaszegen elítélték a csecsemőjét halálra éheztető anyát (Kresz M., 1960. 220.). 59. Kelenyéről (Klenany, Csehszlovákia) ugyanezt ld. Csáky K., 1979. 51. 60. Ipolyfödémesen, Kelenyén esküvőre menet gabonát szórtak a fiatal párra. Inamban (Dolinka, Csehszlovákia) a lakodalmi asztalnál a menyaszony alá marhatököt tettek (Csáky K., 1979. 51.). 61. Ilyen eljárásokra bőséges adatokkal szolgál pl. Temesváry R., 1899. 12-16., Gönczi F., 1937. 19-20., VajkaiA., 1943.49. 62. A meddőség vallási úton történő feloldására gazdag anyagot ld. Kálmány L., 1885. 8-9., Temesváry R., 1899. 12., 16., Gönczi F., 1937. 19-20. 63. Máshonnan is ismerünk adatokat arra, hogy a meddőség ellen nem tettek semmit, nem is próbálták gyógyítani (Temesváry R., 1899. 18., Gönczi F., 1937. 19., Pócs É., 1964. 214., Tóth F., 1975. 131.). 64. Ugyanezt tapasztalta Morvay /., 1956. 52. - így értelemszerűen nem alakult ki a nemzőtárs fogadásának szokása. Tudunk vidékeket, ahol nem tartozott a ritka esetek közé (Temesváry R., 1899.12-13.,FélE., 1944. 29.,JungK., 1976.13.). 65. Ugyanezt tapasztalta Kalotaszegen Kresz M., 1960. 222. 66. Hasonló gyakorlatról ld. Fél E., 1958. 9., KreszM., 1960. 222., Balogh I., 1973. 256-257. - Arra vidékünkön nem találtam példát, hogy menhelyről vettek