Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

Szendrey Zsigmondnak, majd később Szendrey Ákosnak közösen folytatott, nagyszabású rendszerező-osztályozó tevékenysége közben sorra látnak napvilágot olyan publikációi, amelyek keresztmetszetet adnak valamely szokás- vagy hiedelem-egységre vonatkozó, akkori ismeretekről. Ezek közül konkrétan témánkba tartozik az egyhdzkelöiöX szóló írás.

6 3 Továbbá a Szendrey Zsigmond által létrehozott, népszokásokat osztályozó rendszernek általában egy-egy egységét felölelő, aspektusát megragadó tanulmányaik szinte rniiidegyikében találunk útbaigazító gondolatokat arra vonatkozólag, hogy a születés körül csoportosuló mágikus akciók, képzetek hogyan helyezkednek el az adott rendszerben. Jelen bevezető keretében nem lehet célom e kutatások elméleti szempontjainak, eredményeinek taglalása, annyi azonban nyilvánvaló a további recens kutatásokra vonatkoztatva, hogy minél részletesebb, kellő körültekintéssel feltárt adatokra van szükség. Bár a születés témakör kibővítése csak Gönczi megközelítését jellemzi, a más témákkal érintkező részletekről ezen témák kutatási eredményei révén egyre több információt kapunk. A lakodalom-leírások idevonatkozó részletei

64 mellett a temetéssel foglalkozó tanulmányok mind következetesebben térnek ki az állapotos nő, gyermekágyas, újszülött halála körüli szokásmódosulásokra, képzetekre.

65 Hasonlóképpen a csecsemő kelengyéjéről, kisgyermek öltözetekről, az anya szülés után megváltozott társadalmi helyzetének viseletbeli jelzéseiről a népviseleti munkákban olvashatunk.

6 6 A házbelsővel foglalkozó publikációk gyermekbútorokra vonatkozó utalásai mellett

67 Herkety Károly külön tanulmányt szentel a magyar bölcső típusoknak.

6 8 A fentiekből láthattuk, hogy a témánkkal foglalkozó szerzők mindinkább figyelmet szentelnek a szokáskör gazdasági, társadalmi beágyazottságának. A jelenség nem egyedülálló, s a 30-as évektől felfedezhetők a társadalomnéprajz kialakulásának — egyelőre még ösztönös — csírái. Sajátos módon az egyik itt számontartandó publikáció éppen az anyát és gyermekét választja vizsgálódása tárgyául. Ha zavaró is az anekdotizáló stílus, s elmélyült tudományosságot kevéssé emlegethetünk, el kell ismernünk, hogy a szerző Ny dry Albert kitűnő érzékkel irányítja a figyelmet a lényeges csomópontokra. Mintegy címszavakban: keresztszülőválasztás, a bába személye a faluban, a leány felkészítése az anyaságra, a család, keresztanya támogatása a gyermekágyas és újszülött irányában, a névadás, keresztnévhasználat társadalmi vetülete, a gyermek értéke a családban, munkáranevelés.

69 Itt szólok Luby Margitnak „A parasztélet rendje" című mun-