Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
BEVEZETÉS
lemény témakörünk egy-egy részletéhez szolgál, főleg néphit adalékokkal. 4 7 A továbbra is folyamatosan napvilágot látó, hiedelmeket, hiedelemmondákat, — jobbára mágikus hátterű — szokásokat ismertető, a népi gyógyászat köréből merítő közlésekben általában elszórva találhatók minket érdeklő adatok, 48 vagy éppen csoportosítják a gyermekekre vonatkozókat, érdemleges jelentőségük azonban nem nagy. 49 Az anyag mennyiségét tekintve talán Sztancsek Józsefnek Privigye vidékéről közzétett gyűjtése említendő. 50 Az életkori szokásokat vizsgáló publikációk sem hoznak számottevő eredményt. Szabó Imre és Liszt Nándor egyaránt a lakodalom bemutatására koneentrált, s csak rövid leírást szenteltek a dévai csángó, illetve tétetleni keresztelői szokásoknak. 51 A népleírásokról, táj monográfiákról is annyit mondhatunk, hogy azok révén mind több helyről kapunk vázlatot a keresztelő menetéről, jelzést egy-egy közismertebb hiedelem meglétéről. 52 Esetenként érintik a szaporulat kérdését, az idevonatkozó helyi felfogásmódot, e többnyire felületes utalásokból azonban kevés hasznosítható. Mindössze Fél Editnek a hartai protestáns németekről írott munkája méltó külön említésre. Noha a terhesség, szülés, gyermekágy időszakát elsősorban mágikus oldalról világítja meg, érdeme, hogy a feltárt anyaghoz a lakosok feltételezhető őshazájának területére vonatkozó hivatkozása ad hátteret. 5 3 Itt utalok a Szabó Oreszt szerkesztésében megjelenő, a magyarországi nemzetiségeket, elsősorban a művelt nagyközönségnek bemutató sorozatára, 54 amelynek köteteiben szintén találunk a születésről, keresztelőről szóló ismertetéseket, kapcsolódó hiedelem adatokat. 55 — Megemlítendő, hogy gyarapodnak azok a publikációk, amelyek főleg levéltárban fennmaradt dokumentumok alapján, a régebbi korok különböző társadalmi rétegeinek a születéshez, kis^ gyermekhez fűződő szokásairól, képzeteiről adnak hírt. s 6 Az elsősorban anyagközlő publikációk mellett, a néphit, népszokások egyes kérdéseit taglaló, összegző, elemző feldolgozások részletei esetenként érintkeznek témánkkal is. 57 Az 1910 körüli időszakban mitológiai vita bontakozott ki az Ethnographia lapjain a „Boldogasszony" — „kedd asszonya" probléma körül, 58 amelyből Katona Lajos és Róheim Géza impozáns összehasonlító anyagra építő, elmélyült értekezéseit kell kiemelnünk. 59 Róheim Géza kutatásai révén tágulnak ismereteink térben és időben más, születéshez is kapcsolódó hiedelmekről (pl. a bagoly, mint lélekvivő madár, 60 csordásfarkas, 61 kereszteletlen gyermekek lelkei 62 ), másrészt psychoanalitikus közelítésében általában jelentős szerepet kap a szülés, születés aktusának, anya—csecsemő viszonynak psychés vetülete.
