Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

kitagadták, elkergették ilyen esetben a leányt (Vajda M., 1978. 8., ÖrsiJ., 1976. 39., 41., Jung K., 1978. 75. - Az utóbbi két szerző azonban az ilyet ritka esetnek tünteti fel, s általános gyakorlatnak azt tartják, hogy a szüleinél húzódott meg.). Vidékünkön én erre nem találtam példát. 70. Általában tapasztaltam: e vidéken nagyon idegenkedtek attól a nők, hogy polgárházakhoz szolgálónak elszegődjenek. Párhuzamként Pilinyből ld. Nyáry A., 1909. 151. 71. Hasonló gyakorlat volt általános a Mátraalján és Hajdúböszörményben is (Morvay J., 1956. 82., Örsi J, 1976.41.). 72. A természetes apa és a megesett közvetlenül semmiféle kapcsolatot nem tartott, a férfi valamelyik nőrokona közvetített. A gyermekét egyedül nevelő anya egyébként legtöbbször nem örült az üyen segítségnek. Egyik adat szerint saját rokonai igyekeztek jobb belátásra téríteni: „Bolond vagy te! Hát mér' nem engeded? Hát szereti a maga módján, ha nem is vett el". - Vidékünkön arra példa nem volt, hogy a természetes apa szülei nevelték volna fel az újszülöttet (vö. Tóth F., 1975. 125.), vagy ők gondoskodtak volna a megesett lány további sorsáról (vö. Szathmári I., 1978. 220.). 73. Beck Z. szerint a Vásárhelyi-pusztán a közösség végleg kiközösítette a leányanyákat (Beck Z., 1975.499.). 74. Hasonló tapasztalatokról számol be Kiss L., 1941. 126., JungK., 1978.76. — A Mátraalján viszont az ilyen megesett lányokból kerültek ki a ,,rossz asszonyok", a falu prostituáltjai (tforvay /., 1956. 70.). Ilyen értelmű Nyáry A. egy mihálygergei adata, amely egy népdalszöveg kommentálásából szűrhető ki (Nyáry A., 1906. 292.). Hasonlóan vélekedik Ajak vizsgálata során Ortutay Gy. is, bár nem ennyire kiélezett formában (Ortutay Gy., 1934. 211.). 75. A leányanya párválasztási lehetőségei többnyire másutt is hasonlóak voltak (Györffy I., 1930. 230., Luby M., 1935. l42.,PappL., 1941. 29., Jung K., 1978. 76., Vajda M., 1978. 8., Szathmári I., 1978. 220.), vagy egyáltalán nem tudtak férjhezmenni (Beck Z., 1975. 124.). Mindössze Hódmezővásárhelyről rendelkezünk ellenkező előjelű megállapítással (KissL., 1941. 126-127.). 76. Arra, hogy a gyermeket ilyen esetben a nagyszülők nevelik, csak újabban van példa területünkön (vö.FélE., 1944. 28., Göldner M., 1971.27., JungK, 1978.75.). 77. Schram F. anyakönyvi kutatások alapján Túra vonatkozásában megállapítja, hogy a leányanyák gyermekei közül legtöbb egyéves kora előtt meghalt (Schram F., 1972. 100.). Hasonló eredményre jutott Gombos esetében JungK., 1978. 239-240. 78. Példákat hoz az öngyükosságra Örsi J., 1976. 39., Szathmári I., 1978. 220. 79. A szakirodalom sem ad megbízható támpontokat a már említett probléma miatt, hogy ritkán definiálják, mit értenek megesett alatt, s a leírásból sem mindig derül ki egyértelműen. Általában ritkának tartják (Márton /., 1891. 116., Nyáry A.,