Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

1924. 95., 1931. 171., Ortutay Gy., 1934. 211., Györgyi E., 1962. 20.). - Györgyi E. a bukovinai székelyektől ismerteti a ,jnegeséshez képest egy törvényesebb formá"-t jelentő leánylopást, illetve ennek és a „megesésnek" társadalmi körülményeit (GyörgyiE., 1962. 20-22.). 80. Ugyanezt a palócokról ld. Malonyay D., 1922. 78., a Mátraaljáról Morvay J., 1956. 129. örhalomra vonatkozólag rögzíti Fél E., hogy üyen esetekben a mielőbbi egybekelés a cél (Fél E., 1941. 252.). Hasonló gyakorlatról tudósít részletesen ösagárdról Garády, 1854. 36. — Jung K. véleménye szerint viszont Gomboson „legnagyobb ritkaságnak" számított, ha az ilyen lányt elvette a legény (Jung K., 1978. 75.). A matyóknál sem vette feleségül a legény a szégyenbe ejtett lányt (Györffy I., 1930. 230.). 81. Statisztikai felméréseket nem végeztem, de hozzávetőlegesen annyit mondhatunk, hogy századunkban átlagosan egy-egy generációból falvanként hat-hetet nem haladta meg a számuk. 82. Ugyanerről ld. Papp L., 1941. 28., Örsi J., 1976. 40-41., Szathmári 1., 1978. 220. 83. Érdekes jelenség, hogy az adatközlők nem szlovákokat emlegetnek, hanem a vallást tartván hangsúlyos tényezőnek, csak evangélikusokról beszélnek. 84. Természetesen ennek ellenkezője állt fenn, ha véletlenül az egyik fiatal a katolikusok közül való volt. 85. Az ilyen vonatkozású jelenség vallás szerinti különbözőségeinek többoldalú vizsgálatára hívja fel a figyelmet Örsi J. is. Hajdúböszörmény esetében számszerűleg ugyan a görögkatolikusok körében született több törvénytelen gyermek a századfordulón, viszont e felekezet tagjai a város legszegényebb rétegét alkották (ÖrsiJ., 1976. 40.). 86. E jelenség egybevág Szabó Z. általános megállapításával, amely szerint a városi munkavállalás kihat az érintett falvak erkölcsi világának alakulására (Szabó Z., é. n. 45.). Azonban a nemi erkölcs területén mutatkozó olyan méretű szabadosság, só't prostitúció, amelyet Dejtár kapcsán tárgyal részletesen, nyilvánvaló túlzás, s az alapul vett adatok forrása elsősorban a néhány - egyébként máshol is előforduló eseten szívesen évődő városi értelmiség (Szabó Z., é. n. 103-104., 106., 107.). 87. A faluközösség ellenőrzésének időszakos hiányával indokolja Györgyi E., hogy a bukovinai székelyek legszegényebb rétegének idénymunkára járó fiatalsága körében nagyobb gyakorisága volt a megesetteknek (Györgyi E., 1962. 20.). 88. Ez utóbbi elvárás nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a törvénytelen gyermeket üyen esetben a nagyszülők neveljék. 89. Az eredményesen véghezvihető magzatelhajtások terjedésével magyarázza a törvénytelen szülések megszűnését FélE., 1941/a. 7., 1944. 28.