Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - Megesett lányok
viszont a lyány falujába se' tudták, hogy kitől" (Kmettiné Mitasz Rozália, sz. 1934.. Ipolyvece). Adódott úgy,hogy később mégis sikerült az egyszeri botlás után férjet találniuk, legtöbbször idegenben. Olyan esetre nem akadtam, hogy a leányanya végleg hazaköltözött volna gyermekével, igényt tartva a megesett lány számára adott, sok tekintetben korlátozott, de a falu közössége által tisztességesnek tartott lehetőségekre. Sokan közülük nem rendes személyekké váltak, mind gyakoribb lett a partnercsere, nem volt ritka, hogy családos emberrel folytattak viszonyt vagy léptek alkalmi kapcsolatba. Életformájuk egyre ziláltabbá vált, a falu közössége egyértelműen elítélte, kirekesztette őket. Az elutasítás az illető szüleire, közeli rokonaira is vonatkozott, hacsak azok meg nem szakították vele a kapcsolatot. 88 Ezekben az esetekben a leányanyaság egészen más tartalmat nyert. A hagyományos társadalmi kereteken belül a 30-as évektől mind ritkább vidékünkön a leányanya, az utóbbi húsz évben pedig már csak elvétve akad. Ezt az adatközlők egyrészt a művi abortusz legalizálásával, a fogamzásgátlás terjedésével magyarázzák. Annakutánna ügyesebbek vótak a lyányok. Nem vótak mán olyan szende angyalok! 9,9 A fiúk is jobban meggondolják, mióta a gyermektartás megállapításának, illetve behajtásának mindinkább biztosítottak a feltételei. Természetesen most is tudnak olyan házaspárokról, akiknél előbb született meg a gyermek, mint kilenc hónap, de ennek már egyáltalán nem tulajdonítanak jelentőséget. Napjainkban is előfordulnak azonban esetek, amelyek a hagyományos gondolkodás továbbélését mutatják. Pl. Az egyik község tsz-elnökének egyetemista fiától 1973-ban teherbe esett egy falubeli lyány, aki a tsz-ben dolgozott. A fiú családjának régi társadalmi presztízse van a faluban, nagyapja, dédapja bíró volt, s a legjobb gazdának számítottak a múlt század végétől. Bár a leány szüleinek vagyoni helyzete jelenleg jó átlagos, az ő eleik zsellérek voltak. A fiús szülők hallani sem akartak a házasságról, a falubeliek azt is tudni vélték, hogy az anya 100.000 forintot kínált fel a lánynak cserébe, ha elveteti a magzatot. A másik család azonban nem engedett. Megszületett a kislány, a bíróság megítélte a gyermektartást. A lány szüleinél él gyermekével, még mindég bíznak abban, hogy elveszi a fiú. A falu közvéleménye a leány mellett van. - Megemlítendő még, hogy az illető tsz-elnök annakidején szintén családja ellenére vette feleségül egy erdélyi menekült lányát,aki már állapotos volt tőle. A megesett lányok, leányanyák helyzetének valós feltárásához hozzátartozik annak a kérdésnek érintése is, hogy a házasságon kívül született