Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

LAKÁSKULTÚRA Zólyomi József

nákból 9-12 darabot is tettek. Az otthon szőtt párnákat egymás mellé élére állítva vagy párosával lapjára fektetve, míg a gyári textíliából ké­szülteket mindig lapjára fektetve tették az ágyra, ügyelve arra, hogy a párnavégek fő díszítménye jól látszódjon. A libatollal vagy pehellyel töltött dunnát a párnákra tették. A ve­tett ágyon a dunna legismertebb elhelyezési formája az volt, hogy azt hosszában kettéhajtva - nyeregtető formát képezve - tették fel a pár­nák tetejére (négylábra állítva). A gyári textíliából készült nagymére­tű dunnát az egyik hosszanti szélére állítva függőlegesen helyezték a menyasszonyágy párnáinak tetejére (talponálló dunyha). Ez utóbbi­nál a dunna hátradőlésének megakadályozására rostát, léckeretet tet­tek mögéje. Azoknál a fiatal házasoknál, akik a vetett ágyban pihen­tek éjszakánként, ott a gyári textíliából készült dunnát - hosszában kettéhajtva - a mennyezetről lecsüngő rúdra terítették. A dunnát gyakran kettéhajtva is elhelyezhették a párnák tetején, ilyenkor az ele­jét felállították. A menyasszonyágyon lévő talponálló dunna elejére Őrhalomban „dusetselymet" (duchesse-selyem), Hugyagon selyem­kendőt, Etesen abroszt tűztek. Szarvasgedén, Héhalomban olyan köl­csönkért szoknyát tettek a dunna elejére, amilyen a menyasszony ho­zományából hiányzott, ezzel jelezvén, hogy milyen szoknyát kér aján­dékba rokonaitól. A 19. század második felében az ácsok készítette, gótikus jellegű, terpeszlábú faragott asztalok kiszorultak a tisztaszobából; a hátsó szo­ba vagy a kamra bútorai lettek. A vaskos hevederrel összekötött lábú, nagy fiókú asztal már nem illett az első házba. Helyét az asztalosok műhelyéből kikerülő, fenyőfából készült, kávás asztal foglalta el, mely egyenes, négyszögletes keresztmetszetű lábakat kapott, hosszanti vagy kereszt alakban elhelyezett kötőlécekkel. A két világháború között az esztergályozott lábú, alul keresztben vagy hosszanti kötőlécekkel ellá­tott asztal lett a divat, amely a neoreneszánsz stílus irányába mutat. Az asztalt a 18. század elejétől asszony szőtte vagy takács szőtte asz­59. Csuklós támlájú pad. Háttámláján ékrovásos keretben: „Kollár Istvány csinállá 1888 április 23". Vanyarc. PM 71.34.1. Zólyomi József felvétele, PMF 13636.

Next

/
Thumbnails
Contents