Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

LAKÁSKULTÚRA Zólyomi József

zépső (Őrhalom környéke) részébe is elkerültek. A ládák már a 18. század elején is festettek lehettek, erre utalhatnak a tárgy állapotát jelző „kopott" megjegyzések. A láb nélküli ládákat a stokra, lócára téve tárolták. Egy-egy lakóház tárgyainak leltárba vételekor, a 18. század közepétől ládából olykor 4-5 darabot is összeírtak, amelyen a háztartás több nőtagja osztozhatott. A leány az asztalos készítette ládán kívül szekrényt is kapott saját és férje ruháinak tárolására. A bükkfából készült szekrények korai példányai nem ismertek Nógrád megyéből. A rendelkezésünkre álló ácsolt ládák csupán a 19. század közepétől datálhatok, de a Palóc Múzeum második világháború alatt elpusztult gyűjteményében egy 1749ből datált ácsolt láda - valószínű gömöri készítésű - díszített példánya volt. Ennek és más gyűjteményekben fellelhető korai darabok alapján joggal feltételezhetjük, hogy a kelengyebútorként ismert szekrények amelyek meglétéről a későbbi nógrádi források tudósítanak - díszítettek voltak. E ruhatároló bútorok még a múlt század második felében, sőt századunk első évtizedeiben is a leány hozományához tartoztak. A megyében fellelhető szekrények többsége Gömör megyéből származott, ahol néhány falu (Babarét, Kiéte) e bútorok készítésére szakoso53. Ácsolt láda (szekrény). Gömöri háziiparos készítette 1915-ben. Nagylócon használták. PM 63.51.1.