Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PÁSZTORMŰVÉSZET Lengyel Ágnes

ború faragás mellett fa- és szarutárgyakon jelen van még a legrégibb darabok jellemző díszítőtechnikája az ékrovás, vésés és a karcolás is. A karikásostorok, botok, dudafejek és a kanászbalták, faragókések, fokosok nyeleinek kedvelt díszítési módja volt vidékünkön a fémintarzia (ónöntés, ólmozás, rézveret). A mintákat a fába vésték, a megolvasztott ólmot, ónt a vájatokba öntötték, majd szilárdulás után a felületet lecsiszolták. A technikából adódóan az öntés általában hálós felületet, szögletes, mértanias formákat ad és figurális ábrázolást ritkábban találunk. A hajlított réz- vagy alumíniumszalagokat formára kivágva verték be a díszítendő fa felületébe, így alakítva ki az ornamentikát. Pásztorok kezemunkájaként tartjuk elsősorban számon az áttört faragással készült tárgyakat. E technika kiteljesedéséről leginkább Nógrád megyében beszélhetünk, legtöbb emléke a Karancs vidékén maradt fenn (K. CSILLÉRY K. 1989:868). Főképpen bútorok, székek, lócák, bölcsők, tálasfogasok, kanalasok, képkeretek készültek ily módon, a felület egy részének nagyobb kiterjedésű, áttört, ornamentális díszítésével. Bükk- vagy tölgyfából való, külön megmunkált deszkalapokra került az áttört faragás, amit keretlécek közé foglaltak és a betétek együttese többnyire összefüggő jelenetsort adott ki. A pásztoréletből és az erdő világából vett képek mellett gyakori volt a lovon ülő, kihúzott karddal rohamozó vagy gyalogos katona alakja. A többnyire barnára, később olykor zöldre majd fehérre festett bútorokon a faragás alkalmasint színezett volt. E technikák a paraszti megrendelések és a pásztoréletmód sajátos tárgyain egyaránt megjelenhettek. A pásztoroknak a parasztságétól eltérő életformája, a nyáj őrzése és gondozása, a pusztai élet olyan eszközök elkészítését és használatát is igényelte, amelyekre a parasztságnak nem volt szüksége. A többnyire saját maguk által alkotott használati tárgyak készítési módja generációkon át öröklődött. 449. Pásztorbot (bunkósbot) részlete szilvafából, ólombeöntéssel és rézberakással kialakított címer- és emberábrázolás, virágmotívumok, geometrikus és pontozásos díszítés. Felföld, 1940. NM 51.31.95. A felvétel készítője nem azonosítható (Néprajzi Múzeum nyilvántartási archívuma)