Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VALLÁSOS NÉPMŰVÉSZET Limbacher Gábor

E célt szolgálta a Márk napi körmenet, stb. Szintén a gazdaság sikeréhez szükséges természetfeletti erők mozgósításán alapulnak a háztartási és munkaeszközökön kialakított vallásos ábrázolások - leggyakrabban a kereszt jele. Kialakításuknál, a népi vallásosság természetének megfelelően, más szempontok is közrejátszhattak, mint például, hogy egy-egy ilyen tárgy szerelmi sőt házassági szándékot jelző ajándéknak is számított. •k -k Nógrád megye vallásos népművészetében a barokk stílus erős hatással volt a tárgyak formájára, miközben az ezek által hordozott öröklött tartalom jelentős részben megőrződött. Mindezt nagyrészt magyarázza, hogy e vidék a török uralom idején végvári terület volt, és a felszabadulást követően a falvak nagyrészt újratelepültek a környező, főleg északi térségből. Ez jobbára kulturális folyamatosság mellett zajlott le, de építészetileg és a tárgyi kultúra egyéb területein döntően újrakezdést jelentett. Felmerül a kérdés, hogy vallásos népművészeti örökségünkre mennyiben alkalmazhatók a népművészet általános stíluskorszakai, és megfordítva, a vallásos népművészet sajátos szempontjai árnyalják-e a magyar népművészet stílusrétegeiről, mibenlétéről kialakult képet? Megragadható-e a kutatásból ismert régi stílus és általában a múlt századtól jelentkező új stílus? Témánk értelmezéséhez szükségesnek látszik, hogy a stílusbeli szempontokhoz a mentalitásbelieket társítsuk, ilymódon összetett vizsgálattal mérlegelve valamely művészetileg is számottevő jelenséget. Szemléletes példa ehhez a századunkban újraelevenedett Karancs-hegyi kegyhely és kultusz, melynek archaikus volta Bálint Sándort is meglepte (BÁLINT S. 1977:11.184). A szakrális tárgyak paraszti szemlélete és világképhez, rítushoz kötöttsége föltétlen „régi mentalitás"-t mutat, viszont a fővárosi kegyszerboltból vásárolt kegyszobor és hasonló beszerzésű öltözetei, vagy a színes olajnyomatú szentképábrázolást utánzó koporsós Szűzanya gipszöntvénye önmagában új stílusúnak számít. A tisztaszobáknál is, ahol a vallásos irányultság a fentiekben vázolt módon eleven, e helyiségeket régi mentalitás és új stílus jellemzi. Ahol viszont a berendezés egyszerre vallásos, társadalmi rangot tükröző és ízlésbeli jelentése a parasztos esztétikai megjelenítésre és a presztízstörekvések érvényesítésére csupaszodott, ott a tisztaszoba új stílusú és új mentalitású. Az öltöztetős Mária-szobrok régi stílusú darabjai rendre eleve öltöztetésre készültek, a ruhával fedett részeken kidolgozatlan faragványok, és régi stílusú öltözeteik gyakorta a helyi női öltözetet mintázzák. A helyükre került újabb ízlésű alkotások jobbára szériamunkák, kereskedői raktárak árui, legtöbbször már eleve feltételezik a szobron megfestett ruházatot. Ezen új stílusú szobrokhoz is kötődhet azonban régi típusú mentalitás. A Nógrád megyei parasztság életének fokozatos polgárosodása, nemzeti integrációja jónéhány helyen együtt járt a községi templom átalakulásával - a demográfiai változásokkal is összefüggésben. Karancsság román kori templomát például szűknek minősítve 1891ben lebontották, helyére a következő évben neogót templom épült. A