Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VALLÁSOS NÉPMŰVÉSZET Limbacher Gábor

ten a templomhajó virágokkal és alakokkal diszitett mennyezetét említi. Több esetben a templom boltozott szentélyét meghagyták a török uralom elmúltával, s csak hajóját fedték síkmennyezettel. A 18. század elejei vizitációk sok településnél számolnak be festett famennyezetről. A karancslapujtői katolikus templom 1712-ből való festett berendezéséről Rómer Flóris és az egykori kántor visszaemlékezése még megállapíthatta a múlt században, hogy famennyezetét zöld füzéres és piros tulipános keretezésben Ádám és Éva bűnbeesésének képe díszítette. A zöldlombos, sárgás-piros almával megrakott fa alsó gallyára a kígyó tekeredett, alatta állott az első emberpár meztelenül, nyilván szeméremből a nézőnek hátat fordítva. A karzat „roppant cifrán" volt festve. Rómer Flóris Piliny 18. század első feléből való famennyezetét is leírta. Eszerint csodaállatai igen érdekesek, minthogy ezek a régi egyháznak szimbolikájából vétettek. Az egyszarvú, a sárkány, a hétfejű hydra, kétfejű sas és virágok fordulnak elő. A Felföld más hasonló ábrázolásai ismeretében jól elképzelhető e századunk elején lebontott mennyezet, melynek külön sajátossága lehetett az alakos ábrázolások gyakorisága (NYÁRY A. 1909:140; DERCSÉNYI D. 1954:109; TOMBOR I. 1967; 1968:48; VALTER I. 1974:158; HOFER T.-FÉL E. 1975:27-28,34; SZABADFALVI J. 1980). Nádújfalu katolikus templomának 1746-ban készült, meglévő kazettás mennyezete országosan is számottevő, viszonylag ép, még sosem restaurált munka. Piros-fekete fonatmotívumos szegélydísz fut végig a kazettákat szegélyező léckereten, a sarkokban kifűrészelt, négyszirmú, kék-fehér virág. 84 táblája jellegzetesen 18. századi díszítésű, az átlagosnál több barokk elemmel. Minden mező más rajzú, néhány aszimmetrikus szerkezetű. Jellegzetesek lengő szalagmotívumai és a domináns kék szín. A középső kazetták ábrázolásai festett famennyezeten egyediek, ám térségünk népi vallásosságában jellegzetes összefüggést mutatnak. Kettős kazettán Krisztus keresztje és szenvedésének eszközei láthatók. További táblákon a készítés dátuma, az országcímer. E hosszanti szárra merőlegesen elhelyezkedő egy-egy tábla kétoldalt latin keresztformára egészíti ki az előző oszlopot. Ábrázolásai csillagos égen megjelenő arcoshold és nap, utóbbi egyben a Sienai Szent Bernardin-féle Krisztus-monogram sugárkoszorúban. A feszület kozmikus összefüggése és országcímerünk szakrális felfogása a nógrádi népi vallásosság fontos jellemzői. Másrészt a szenvedéstörténet és a ferencrendi Szent Bernardin jelvényének megjelenítése a ferencesség hatására is utal, s ennek alapján felvetődik, vajon nem szerzetes volt-e az ismeretlen alkotó, kézenfekvően Szécsényből, Fülekről esetleg Gyöngyösről. Arma Christi ábrázolást kazettás mennyezeten még egyedül a Fülek vonzáskörzetébe tartozó, Nógrád egykori határán fekvő Gömör megyei Almágy katolikus templomából ismerünk. Itt az ábrázolás a szomszédos kazettákon egész kálváriává fejlődött, s ez is a ferences hatást vagy közreműködést látszik erősíteni. A szécsényi kolostorban annak idején dolgozott asztalosként ferences laikus testvér, és alkotott Fülekről származó művész is. Feltűnő a festő-asztalos Gergely Ferenc kazettás templomi stalluma, melynek lendületes ívelt pártázata és képelválasztó csavart