Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A SZOKÁSOK TÁRGYAINAK NÉPMŰVÉSZETE - A jeles napok Lengyel Ágnes

már-, kecske-, medvebőrbe vagy asszonyi ruhákba öltöztek. Egy nagy kereket is gurítottak, amelybe menyasszony-vőlegény figurát állítottak (BOROVY J. Ipolytarnóc, 1952). A sokféle farsangi mulatság között jellegzetes dramatikus játék volt à farsangtemetés. Hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjti időszak. Virágvasárnapon történt a kiszehajtás, amikor a lányok a helyi viseletnek megfelelő menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut, a kiszel, énekelve végigvitték a falun majd a folyóba vagy tűzbe dobták, hogy ezzel távoltartsák, „kivigyék a faluból a dögöt", azaz a betegséget. Ipolyvecén ahány új335. Kiszebábu. Teste két keresztbe tett fára erősített szalmából készült. Öltözete a helyi viseletnek megfelelő. Az 1940-es évekre visszautaló rekonstrukció. Szandaváralja, 1961. PM 61.4.1.