Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A SZOKÁSOK TÁRGYAINAK NÉPMŰVÉSZETE - Az emberi élet fordulói Kapros Márta

299. Bábu. Mohóra, 1960. PM 61.13.1. nak. A hiedelem szerint az elfüggönyözés eleve szimbolikus védelmet nyújtott, s ezt további mágikus szerekkel, eljárásokkal igyekeztek erősíteni. Például az ágy fejénél felhajtott lepedőt a gonosztávoltartó erejűnek tartott vasból való tűvel rögzítették, „hogy a boszorka megszúrja magát benne"; két tű kereszt alakban betűzve még nagyobb biztonság (KAPROS M. 1986:176). Gyakran a már inkább csak szekrényben őrizgetett, divatjamúlt, díszes vászonneműk az élet utolsó fordulója körül kaptak még szerepet, így Hollókő vidékén utóbb a régies, csak subrikával hímzett lepedők a ravatal speciális kellékei lettek. Az őrhalmi menyasszonyágyakba már a századfordulón gyári anyagból készültek a huzatok, ravatalozáskor azonban még a két világháború között is elővették a szőttes fejelhayakat (KAPROS M. 1997:93; BAKÓ F. 1977:104). S mivel ilyenkor mindkét végén cifra huzatok kellettek, akinek nem volt, egy párnára kétfelől húzott fel egy-egy, eredetileg vetett ágyba illő egyvégű párnaha-