Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A SZOKÁSOK TÁRGYAINAK NÉPMŰVÉSZETE - Az emberi élet fordulói Kapros Márta

297. Kisfiú játék közben. Az idősebb családtagok segít­ségével készült játéksze­rekhez mintául a paraszti élet hétköznapjai, ünnepei szolgáltak. A játék fontos szerepet töltött be abban, hogy a gyermek fokozato­san elsajátítsa azon isme­reteket, amelyekre felnő­vén szüksége lesz. Hollókő, 1930. Palotay Gertrúd felvétele, NMF 62111. 298. Ökrösfogat szekérrel, kukori caszárból. A játékszerek anyagát a környezet szolgál­tatta, megformálásukban a fantázia tág teret kapott. Nógrádmarcal, 1960 körül. PM 61.11.6. a lakodalmi terített asztalt is. Halál beálltakor jó volt arra, hogy leta­karják vele a fali tükröt, „nehogy a halott meglássa magát benne". Vagy ráköthették a temetési menetben vitt keresztre, s utóbb a kánto­ré lett, a szép búcsúztató fejében. De különlegesebb alkalom nélkül is díszítette a tisztaszobát, átvetve a törülközőtartón. Volt, ahol megkülönböztettek méretben, díszítésben eltérő menyasszo­nyi, sátoros és halotti lepedőket (KAPROS M. 1986:175; ZÓLYOMI J. 1996b: 185-186). Mások a menyasszonyágy cifra lepedőinek egyikéből készítették el a sátort a gyermekáldás eljöttével a fekvőasszony ágya kö­ré. A szokás magyarázata: ilyenkor távol kell tartani „a gonoszokat", akik az egészséges csecsemőt kicserélhetik a maguk rút, nyomorult po­rontyával, s a legyengült asszony is ki van szolgáltatva ártó hatalmuk-

Next

/
Thumbnails
Contents