Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VISELET - Parasztviselet Flórián Mária

A 19. század végén már jóval nagyobb szerepe volt a bocskornál a csizmának, amit a gyarmati, szécsényi, gyöngyösi, ecsegi mesterek műhelyében csináltattak. Egy etesi adat szerint az 1880- 1890-es években még előfordult, hogy a családban nem volt mindenkinek csizmája, „az húzta fel, aki legelőször felkelt" (MANGA J. Etes, 1953). Az 1865ben Ecsegen született Bános Ferenc is azért szegődött el 12 évesen egy gyöngyösi csizmadiamesterhez, hogy csizmát varrhasson magának, amit özvegy édesanyja nem tudott neki megvásárolni. Második inasévében már kis csizmákat varrt, és rá volt bízva az új csizmák tisztítása. Ősszel puttonyba gyűjtötte az éreii földi bodzát, katlanban sűrűre, kockacukorral feketére főzte, és ezzel kente a csizmákat feketére. A harmadik évben juhbőrből forgatás kaptafára, vagyis egylábas, oldalt varrott, letoló, ráncos, harmonikás, puha szárú női csizmát varrt. A negyedik évben már vásárra vihető férficsizmát is készített, zsíros tehén133. Férfi szűrben, báránybőr sapkában. Őrhalom, 1912. Farkas Pál felvétele, PMNA 457.