Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VISELET - Parasztviselet Flórián Mária

A 19. század végén már jóval nagyobb szerepe volt a bocskornál a csizmának, amit a gyarmati, szécsényi, gyöngyösi, ecsegi mesterek mű­helyében csináltattak. Egy etesi adat szerint az 1880- 1890-es években még előfordult, hogy a családban nem volt mindenkinek csizmája, „az húzta fel, aki legelőször felkelt" (MANGA J. Etes, 1953). Az 1865­ben Ecsegen született Bános Ferenc is azért szegődött el 12 évesen egy gyöngyösi csizmadiamesterhez, hogy csizmát varrhasson magá­nak, amit özvegy édesanyja nem tudott neki megvásárolni. Második inasévében már kis csizmákat varrt, és rá volt bízva az új csizmák tisz­títása. Ősszel puttonyba gyűjtötte az éreii földi bodzát, katlanban sűrű­re, kockacukorral feketére főzte, és ezzel kente a csizmákat feketére. A harmadik évben juhbőrből forgatás kaptafára, vagyis egylábas, oldalt varrott, letoló, ráncos, harmonikás, puha szárú női csizmát varrt. A ne­gyedik évben már vásárra vihető férficsizmát is készített, zsíros tehén­133. Férfi szűrben, báránybőr sapkában. Őrhalom, 1912. Farkas Pál felvétele, PMNA 457.

Next

/
Thumbnails
Contents