Bagyinszky Istvánné szerk.: A Losonci 23. gyalogezred a Don-menti harcokban 1942-1943 (Salgótarján, 1993.)

Szakály Sándor: A magyar királyi honvédség 2. hadserege keleti hadszíntérre történt kiküldésének előzményei

Szakály Sándor A magyar királyi honvédség 2. hadserege keleti hadszíntérre történt kiküldésének előzményei Magyarország az 1941. június 26-án Kassa ellen végrehajtott légitámadás, valamint a Kőrösmező között közlekedő gyorsvonat "meggéppuskázása" után és következtében a Szovjetunió elleni háború aktív résztvevőjévé vált. A magyar katonai és politikai vezetés, amely olyan információkkal rendelkezett miszerint a jelzett támadásokat a szovjet légierő gépei hajtották végre, gyorsan cselekedett. Az államfő, Horthy Miklós élve a törvény adta lehetőségével, a megtorlás, a "visszacsapás" mellett döntött. A kormány az államfői döntést támogatta és azt az Országgyűlés mindkét háza tudomásul vette.

1 A magyar elképzelések szerint a honvédségnek a lehetőségekhez képest a legcsekélyebb erőkkel kellett résztvenniea hadműveletekben, inkább csak jelezni az ország elkötelezettségét a tengelyhatalmak mellett és igazolni, hogy a Szovjetunióval már hadban álló szomszédos országokhoz - Románia, Szlovákia - hasonlóan Magyarország is ki akarja venni részét a "bolsevizmus elleni kercszteshadjáratból". Az 1941. júliusában szovjet területre lépett Kárpát-csoport csapatai főleg az utóvédharcokat folytató szovjet csapatokkal kerültek harci érintkezésbe és folytattak ellenük sikeres harcokat. A Kárpát-csoportból július végén kivált a gyorshadtest - a honvédség legkorszerűbb seregteste -, amely német alárendeltségben folytatta több száz kilométeres előnyomulását és számos sikeres