dr. Praznovszky Mihály szerk.: Komjáthy Jenő válogatott versei (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 4. Szécsény, 1984)

A börtönből

A BÖRTÖNBŐL Nyissátok föl a börtönajtót! Nyirkos a föld, a lég dohos. Künn süt a nap, s az ég, a légkör Szabad eszméktől villamos. Itt minden meg van mételyezve, Minden penészes és rohadt; Künn balzsamot lehel a szellő, Üdv lengeti a lombokat. Itt minden oly sötét, mogorva: Künn vidám, fényes és meleg. Törjétek be a börtönajtót Ti boldog, szabad emberek! Lángszellem jár a boldog égen, Megsejtek a világtavaszt; Behatolt egy sugár a résen, Látjuk, de nem élvezzük azt! Behallók a szent szót: Szabadság! S lelkünk a végtelenbe szállt. Oh legyen éitkozott a zsarnok, Ki minket e tömlöcbe zárt! Beszélnek számtalan bűnökről: Pedig csak egy van: gyávaság; Ijesztenek pokolkínokkal: Pedig nem más az: szolgaság. S lehet-e gyávább, mint a zsarnok, Ki félelemből büntetett? A zsarnokokban szolgaszív ver, A zsarnok és a szolga egy. De sejtjük itt a börtön éjén Erődet, új társadalom! Ha kitörünk s tusára szállunk, Sápadni fog a hatalom.